Mező-Telegd.
Mező-Telegd.
Mező-Telegd, a Sebes-Körös völgyében, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal mentén fekvő kisközség, a központi járás körjegyzősége, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 233, lakosaié pedig 2501. Van postája, távírója és vasúti állomása. A Csanád nemzetség birtokainak központja. Monostoros hely, a hol a hagyomány szerint a templáriusok klastroma állott, melybe 1335-ben Csanád érsek a Ferencz-rendieket telepítette. 1503-ban már vegyesen lakták magyarok és oláhok; ugyanis ez évben Toldy János „Telegd városában levő úgy magyar, mint oláh jobbágytelkeit” 24 arany forintért elzálogosította Telegdy Istvánnak. A reformáczió alatt Telegdy Miklós és Mihály osztozkodnak a kolostor egyházának szent 116edényein és egyéb kincsein, melyeknek értéke, egykorú becslés szerint, 1200 magyar forint volt, a mi ebben az időben nagy vagyont képviselt. A Ferencz-rendiek 1561-ben hagyták el a klastromot, ekkor azonban a kolostor egyházán kívül még egy templom volt a községben, a mai református templom, melyet az 1561-iki osztálylevél már mint régi templomot említ. Ennek szerelvényei az említett osztálylevélben 200 magyar forintra vannak becsülve, a mi szintén elég tekintélyes összeg volt abban a korban. A templom csúcsíves épület, melynek tornya azonban újabb. Telegdy István építtette 1507-ben. A szentély déli falában vörös márványlapon a Telegdyek czímere látható és ugyanitt több régi, érdekes falfestmény. A czímerrel szemben sisakos, pánczélos vitézt ábrázoló, márványból faragott, domborművű alak van befalazva. Az alak oroszlánon áll és jobbjában buzogányt tart. A szentély északkeleti oldalán feliratos tábla van, mely a templom építésének idejéről ad felvilágosítást. Itt van a Telegdy család sírboltja is, és itt nyugszik Telegdy Miklós pécsi püspök és Bocskay fejedelem neje, Hagymássy Margit. A községben volt a Csanád nemzetségnek várkastélya is. A nemzetség ide települt ága e község után vette fel a Telegdy nevet. 1524-ben a községnek híres malma volt, mely „István pap malma” néven szerepel. A többször említett 1561-iki osztálylevél a község iskolájáról is megemlékezik. 1463-ban a Nagymihályi család is birtokos itt. 1561-ben Telegdy István hűtlenség bűnébe esett, miért is II. János választott király elvette tőle Telegdet s Békes Gáspárnak, Csáky Boldizsárnak és Spanit Jánosnak adományozta. A XVIII. század végén és a mult század elején a gróf Haller, gr. Korniss, a Baranyi és Ugray, a Miskolczy, Técsy és a Kiss családok birták. Most Telegdi József orsz. képviselőnek van itt nagyobb birtoka és két szép kastélya: egy emeletes és egy földszintes. A tulajdonos érdekes és gazdag könyvtárában számos nagybecsű régi mű található, úgyszintén megvan itt a legrégibb országgyűlési naplók ritka teljességű gyüjteménye. A kastélyhoz szép park 117tartozik. E községben született – a XIV. században élt – Telegdy Csanád esztergomi, Telegdy Tamás kalocsai és esztergomi érsek, Telegdy István, II. Ulászló kincstárnoka, a kit a Dózsa György keresztesei végeztek ki és Telegdy Miklós püspök. A vasúti állomás mentén egész gyárváros terül el. Itt van a Bihar-Szilágyi Olajipar R. T. telepe, a Magyar Aszfalt R. T. és a Hazai Aszfalt R. T. telepe, a Bihari Szénbánya és Villamossági R. T. telepe és sodronypályájának végállomása. Sátori Mór vegyészeti gyára, Biehn János fedéllemez-gyára s Kollár és Társa kocsikenőcs-gyára. A községben a református templomon kívül róm. kath. és gör. keleti templom is van. Ide tartoznak Bunda, Keserü és Krisár puszták. 1743-ban, az akkor uralkodott pestis, a lakosok nagy részét elpusztította, 1851-ben pedig az árvíz okozott óriási károkat. A lakosok kaszinót, népkört és önk. tűzoltó egyesületet tartanak fenn.
Részlet Mező-Telegdről.
A kép eredetije Telegdi Józsefé.
Részlet Mező-Telegdről. (Jobbról Kovács József úrilaka.)
A kép eredetije Telegdi Józsefé.
Mező-Telegd. Telegdi József kastélya.
Saját felvételünk.
