Szerep.
Szerep.
Szerep, a Nagy-Sárréten, Hajdu vármegye határán fekvő nagyközség, ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 266, lakosaié pedig 2026. Van saját postája, távírója és vasúti állomása. E község a XVI. század második feléig Békés vármegyéhez tartozott. Mellette monostor emelkedett, melynek a Zoárd nemzetség tagjai voltak az első kegyurai. A XV. század elején Izsákai család volt a földesura, 1472-ben pedig a Bajoni család. 1433-ban a Bersenyi család is részbirtokos az ide tartozó pusztákon, úgyszintén a Nadányi család is. Az erdélyi fejedelmek korában már a nagybajomi várhoz tartozik, később pedig a losonczi Bánffy, a Mile és a Kelemen családokat uralja. 1848 után gróf Korniss Károly, s báró Dőry József a birtokosok, most pedig a m. kir. vallásalap, báró Gudénus Gézáné, Korniss Józefa grófnő, báró Luzsénszky Lenke s Etelka és Grósz Zsigmond. A községben két kastély van. Az egyiket Kelemen János a mult század első felében építtette, azután gróf Korniss Károly tulajdonába került, most pedig a vallásalapé. A másikat Grósz Zsigmond építtette és ez a községhez tartozó gatályi pusztán van. A református templom 1826–32 között épült. Az egyház birtokában egy 1735-ből származó aranyozott ezüst-pohár van, melyet báró Bánffy Farkas és Bagossy Erzsébet adtak az egyháznak. A lakosok olvasókört, temetkezési és önk. tűzoltó-egyesületet tartanak fenn. A községhez tartoznak Hamvas, Hosszúhát, Kistanya, Cserepes-Zódony, Kis-Zódony, Középér, Kemény, Ösvénytő, Mátézug, Kis-Bucsa, Gatály és Nagy-Kaszáló puszták, melyeknek némelyike hajdan község volt, így Kis-Bucsa, mely 1458-ban mint a Nadányiak birtoka szerepel, továbbá Gatály- és Kemény-puszták, melyekről már Miksa király idejében van szó.
Szerep. – A gróf Korniss-féle kastély. (A közalapítványi uradalom tulajdona.)
Saját felv.
