Ugra.
Ugra.
Ugra, az alföldi síkságon, a Sebes-Körös partján fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 341, lakosaié 2271. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Szakál. A bécsi codex már a XIII. század végén mint „Danela úr” birtokát említi, a ki az Ugraiak őse volt. Később a Kolthy, Porkoláb, Bosoldy, Thoboly, Geszty, Illyei, Bydy családok bírták. A község az idők folyamán Monostoros-, Közép-, Egyházas- és Szent-János előnevekkel szerepel. Legelsőnek említett előnevét monostorától nyerte, melynek első nyomára a XIII. század elején akadunk, a mikor egy periratban van róla szó. Egy 1329-iki oklevél, melyet a Bölönyi család levéltára őriz, e helységben Szűz Mária monostorát említi; a Szent-János előnevet az ezen szent tiszteletére épített község egyházától nyerte. Az Ugray családot már a XV. századtól kezdve itt találjuk. Most Bölönyi Józsefnek és Lakatos Antalnak van itt nagyobb birtoka. Bölönyinek a községben érdekes régi nemesi kúriája van, az ide tartozó Szilas pusztán pedig nagyobb szabásu kastélya. A községben a paplakot, melyben Petőfi megfordult, Bölönyi József emléktáblával jelöltette meg. A községben álló református templom 1800-ban épült. Ide tartoznak Lakatos-Peterd, Vermes-Peterd, Peszere, Szilas és Zöldhalom puszták. Határában állott hajdan 1332–35 között, a Körös balpartján, Piski vagy Egyházas-Piski nevű község is. Eredetileg püspöki birtok volt, de már a XV. század elején az Ugrayakat uralta. Későbbi, XVI. századbeli birtokosai között a váradi káptalan és Bydy Mihály munkácsi 160várnagy szerepelnek. Volt itt még egy Ürögd nevű község is, melynek azonban már egészen nyoma veszett.
Ugra. – Bölönyi József kúriája.
Saját felv.
