A munkálatok megkezdése.
A munkálatok megkezdése.
A Berettyó és a nagy-szalontai társulat lelke, Henter-Bodoky Károly kerületi főmérnök volt. Őt bízták meg a Körös és Berettyó szabályozási tervének elkészítésével. Terve nagyszabású volt és e munkálat állapította meg a folyók végleges irányát. A terv magában foglalta a folyók medrében levő lefolyási akadályok eltávolítását, a lefolyási viszonyoknak átvágások és újonnan ásandó csatornákkal leendő megjavítását és az árvízek kiöntései ellen gátak építését. A Berettyó szabályozására Bodoky a Huszár-féle tervet fogadta el és nem csupán Huszár és Kecskés tekintélyére támaszkodva, de saját meggyőződésében bízva, sürgette a Berettyónak a Sárrétből való kivitelét és a Sebes-Körösbe való vezetését.
A helytartó-tanács a Körösök és a Berettyó átvágásainak és új csatornáinak kiépítésére a községek közmunka erejét rendelte ki, a meder fentartására és tisztítására a községeket, a töltések építésére a társulatokat kötelezte.
A munkálat 1856-tól 1860-ig nagy erővel folyt, de a közmunkával a népet túlságosan megterhelték és ezzel a közmunkát a nép előtt gyűlöltté tették. A közerőt igen nehéz volt rendszeres munkára szorítani. A társulatok mindent Bodokytól vártak, elegendő és képzett mérnököket nem tartottak, a gátak helyét előlegesen és tervszerűen meg sem határozták, hanem a gátakkal csaknem lépésről-lépésre követték a folyó kanyarulatait.
A hatvanas évek száraz időjárása kedvező volt a munka folytatására, az érdekeltség áldozatkészsége azonban nem állott arányban a munka nagyságával és így midőn a közmunka-erővel folytatott munkát az 1863-iki aszályos év és az ezt követő inség félbeszakította és az ingyenes közmunkát a kormány beszüntette, a szabályozási munkálatokban nagy visszaesés állott be. A társulatok ezután csakis az 5 % kamatra és 6 évi törlesztésre a kormánytól nyert inséges kölcsönből dolgoztattak.
Az érdekeltség hitte és remélte, hogy nagyobb munka és nagyobb befektetés nélkül mentesítheti földjeit. A munkálatok eredménye a száraz időjárás mellett kecsegtető volt. A Berettyót 1865-ben már a Sárréttől elzárták és vizeit 1866-ban az új csatornán Szeghalomnál a Sebes-Körösbe vezették. A Berettyó Sárrétje kiszáradt, úgy hogy Bihar és Békés vármegyék közösen folyamodtak, hogy a Sárréten keresztül Füzes-Gyarmattól Nagy-Bajomig egyenes országút hasíttassék ki. Az út irányát 1868. deczember 26410-én a Füzes-Gyarmaton és Nagy-Bajomban tartott értekezleten Bodoky elnöklete alatt meghatározták. E tárgyalásról indult Bodoky Nagy-Bajomból Nagy-Rábé felé, de elindulása után, alig 10 percz múlva, szívszélhüdés érte.
