Kisújfalu, nagyközség, a Párizs patak mellett. Van 157 háza és 758 magyar lakosa, kik túlnyomó számban református vallásúak. Határa 2452 k. hold. Alkalmasint a XV. században települt. Az 1531. évi adóösszeírás szerint Báthory István nádor birtokában találjuk; ekkor Újfalu név alatt szerepel. 1532-ben és 1549-ben Báthory Andrásé. 1549–50-ben 4 portája volt. 1609-ben Kisújfalud néven vették fel az összeírásba; ekkor 1 1/2 portája volt 1613-ban Keglevich János birtoka. 1647-ben 3 1/2 portája volt. 1684-ban, Bécs felmentése után, az átvonuló szövetséges lengyel hadak az egész helységet felprédálták, még a templom felszerelését is magukkal vitték. Az 1696. évi összeírás Bottyán Jánost nevezi meg birtokosául, a mikor öt negyedtelket és hét nyolczadtelkes jobbágy lakta; ezenkívül volt még 2 birtokkal ellátott zsellér lakosa is. Az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint gróf Pálffy Miklós örököseinek birtoka. 1848-ig a herczeg Pálffy család bátorkeszi uradalmához tartozott. Mostani 27nagyobb birtokosai herczeg Pálffy Miklós és Bródy Samu dr. örökösei. Református temploma 1787-ben épült. 1874-ben nagy tűzvész volt itt, mely tizenhárom épület híján, az egész községet elhamvasztotta. Határához tartoznak Arad és Szélhordta puszták. Dűlőnevei közül Sárradűlő elnevezés állítólag onnan ered, hogy valamikor ennek a helyén tó volt, úszó szigetekkel. Postája, távíró- és vasúti állomása Köbölkút, legközelebbi hajóállomása Dunaradvány.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.