Libád, magyar kisközség, a Párizs patak mentén, 131 házzal és 607 róm. kath. vallású lakossal. Határa 1633 k. hold. A XIII. század végén már önálló helység volt; ekkor Lobád néven fordult elő. A XIV. század első felében hasonnevű család birtokában találjuk, melynek egyik sarja, Libádi Rofayn 1353-ban, Vezekényi János fiának, Imrének Vezekényben történt beiktatásánál nádori kiküldöttként szerepel. 1532-ben Bedegi Nyáry Ferencz, 1549-ben az esztergomi káptalan birtokában találjuk. 1601-ben tizedét KaszaháziJoó Balázs bérelte. 1647-ben a helységben 1 1/4 portát írtak össze. Az 1696. évi összeírás szerint a bírón kívül csak három negyedtelkes jobbágy lakta, legtöbb jobbágytelek üresen állott és földje parlagon hevert. A XVIII. században lassanként benépesült. Az 1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 221 lakosa volt. 1848-ig az esztergomi káptalan földesúri hatósága alá tartozott. Egyetlen nagyobb birtokosa most is az esztergomi főkáptalan. A község templomának építését az itteni szájhagyomány a fehér barátoknak tulajdonítja. Dűlői közül a Tóvölgy dűlő említhető fel, a melynek helyén valamikor halastó, később nádas volt. A község határához tartozik a Libádi major. Postája, távíró-állomása Muzsla, legközelebbi vasúti állomása Köbölkút.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.