Nagyölved.
Nagyölved.
Nagyölved, nagyközség, a párkány járásban, 328 háza és 1731 lakosa van, a kik kevés kivétellel magyarok, továbbá róm. kath. és ref. vallásúak. Határa 5527 kat. hold. Első ízben 1282-ben említik az oklevelek. Az ekkor még puszta földterület Olivér mester birtoka volt, a ki azt a Csanád nembeli Pongrácz fiainak, Tamásnak és Lászlónak engedte át. 1295-ben már az esztergomi érsek birtokában találjuk, a kinek jobbágyait a Hunt-Pázmán nemzetség sarjai, a IV. László halálát követő belzavarok közepett gyakran megrabolták, sőt összes marháiktól megfosztották. 1342–49 között Telegdi Csanád esztergomi érsek új adománylevelet nyert Nagy Lajos királytól a helységre, a melyet akkor Bars vármegyéhez számítottak. Plébániája 1397-ben már fennállott. Az 1532. és az 1549. évi adóösszeírások szerint még az érsek birtoka. 1550-ben 15, 1593-ban 10, 1609-ben 8, 1647-ben szintén 8 portája volt. Az 1696. évi összeírás szerint Bottyán János birtoka; ekkor a helységnek nagyobbrésze üresen állott. Az összeírt jobbágyok száma 22 volt; ezek közül két jobbágy átköltözött Kétyre (Érsekkéty). Plébániáját 1715-ben állították vissza. Templomát gróf Esterházy Imre herczegprímás 1735-ben építtette. A török világban a lakosság nagyobb része a református hitfelekezetekhez tartozott. 1729 óta azonban nagyobb arányban indúlt meg a katholikus térítés. 1755-ben már 797 volt a katholikusok száma, szemben 183 protestánssal. 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. Rajta kívül a Fabrinyi és Koller családoknak voltak itt birtokai. A ref. templomot 1810-ben építették. Határához tartoznak a Hidegvölgyi puszta, a Rétföldi és Zsigmondháza majorok. A községben hitel- és fogyasztási szövetkezet áll fenn. Postája helyben van, távíró-állomása Bény, legközelebbi vasúti állomásai Köbölkút és Bény.
