Sárisáp.
Sárisáp.
Sárisáp, nagyközség, az esztergomi járásban. Házainak száma 348, lakosságáé 2595. Anyanyelvük szerint 854 magyar, 200 német és 1330 tótajkú van közöttük, a kik 55 ref. és 76 izr. kivételével, róm. kath. vallásúak. Határa 3180 k. hold. A XVII. század adóösszeírásai között csupán az 1647. évben találkozunk e helységgel. Ekkor 7 portája volt s Esztergom vármegyéhez számították. Az 1696. évi összeírás szerint teljesen elpusztult. Földesura akkor Sándor Menyhért volt, a kinek engedelméből Bajnára és Nagysápra költözött jobbágyok míveltek itt némi földet. Az 1732–1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint báró Sándor Mihály birtokában találjuk. Plébániáját 1811-ben állították vissza. A XIX. század első felében gróf Sándor Móricz, a híres úrlovas bírt itt földesúri joggal. Jelenleg herczeg Metternich-Sándor Paulinának van itt nagyobb birtoka. A község kath. temploma 1766-ból való; ebből az időből az egyház egy ezüst kelyhet is őriz báró Szlavniczai Sándor Antaltól. 1831-ben kolera-járvány pusztított a községben. 1901-ben a határban azal síremléket találtak, mely Urbanics Károlytól a Nemzeti Múzeum tulajdonába ment át. A községhez tartozik az Annavölgyi kőszénbánya és a Paulina major. Postája, távíró- és vasúti állomása Annavölgy-Sárisáp.
