Süttő.
Süttő.
Süttő, dunaparti nagyközség, az esztergomi járásban. Van benne 349 ház és 2231 főnyi lakosság. Anyanyelvűk szerint 1600 német és 597 magyar ajkú van közöttük, a kik túlnyomóan róm. kath. vallásúak. Határa 5997 kat. hold. A Szák nemzetség ősi birtoka. Eredeti neve Sédtő volt, honnan a nemzetség egyik ágát Sédtövieknek nevezték. Ez ág sarja, András, a kit a Csák nembeli István fogságra vetett, 1295-ben itt birtokos volt. 1333-ban a helység még a Szák nemzetség birtoka. Ebben az évben András fia, János itteni birtokát eladta Csór Tamásnak, a ki után fia, János, komáromi főispán örökölte. Az utóbbinak azonban csak leányai maradtak, s bár a király ezeket 1373-ban fiúsította, Süttő mégis a király kezébe került, a melyet Zsigmond 1388-ban koronázási ajándékul az esztergomi érseknek adott. A török világban pusztulásnak indúlt. 1593-ban még 6, 1647-ben csak 2 1/2 portája volt. A XVIII. század elején teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után újra telepítették; lakosai az 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint még mind németek voltak. 1755-ben a Frivaldszkyak és a Bellsicz család örökösei voltak itt birtokosok. 1848-ig az esztergomi érsek bírt földesúri joggal. Templomát 1732 táján Esterházy Imre herczegprímás építtette. A helység határában emelkedő Gerecse hegy lapos tetején négyszögalakú sánczromok találhatók. A hegység oldalában van a „Király kútja”, melyet kápolnaszerű bolthajtásos épület fed be; hagyomány szerint Mátyás király vadászkíséretével gyakran tanyázott e kút környékén. A helységhez tartozik Bikol puszta, mely első ízben IV. Béla király 1267. évi adománylevelében szerepel. Az itt lévő kastély jelenleg Reviczky Károly birtokos tulajdona, régebben a Wiezer, Visontai Kovács, Sissay és még előbb a Nedeczky családoké volt. A község kath. temploma 1716-ban épült. Van itt kaszinó és kőfaragó munkaadók szövetsége, továbbá Müller Ernő és Holdampf Sándor utódai gyárüzemű kőfűrésze. Határához tartoznak még Alsóvadács és Felsővadács puszták s a gerecsei és süttői kőbányatelepek. Előbbi vörösmárványt termel. Dűlői közül említést érdemelnek a Falu dűlő, a hol a monda szerint a török hódoltság előtti időben a község állott s a Sánczföldek, a hol két római kőoszlopot találtak Caesar Philippus felírással. Postája, távíró- és vasúti állomása helyben van, hajó-állomása Piszke.
Süttő. – Reviczky Károly úrilaka.
