Nedeczky (Nedeczei és Lábatlani).
458Nedeczky (Nedeczei és Lábatlani).
A család múltját a Komárom vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. Ezúttal csak a család Esztergom vármegyei ágára terjeszkedünk ki. A család, a Korláthkeöyek után Vérth, Lábatlan, Radvány, Piszke és Bikal birtokokat szerezte, a melyekre Sándor és Mihály 1690-ben nádori, 1702-ben pedig királyi adományt nyertek. Mihály, a ki vármegyei szolgálatba lépett, 1702–11-ben Komárom és Esztergom vármegyék főjegyzője volt. Sándor 1696-ban Gyiva birtokot szerezte; később Karván is szerzett részeket. A szabadságharcz kitörésekor II. Rákóczi Ferenczhez csalatkozott, a ki 1706-ban Oroszországba küldte követségbe. 1711-ben kegyelmet nyervén, hazajött s még ebben az évben Esztergom vármegye helyettes alispánává választották. Sándornak nem voltak gyermekei, birtokait Mihály fiai, István és Ferencz örökölték. Az utóbbi Komárom vármegye szolgálatába lépvén, 1727-ben al-, majd 1738-ban főbíró, később alispán lett. 1751-ben táblai ülnökké neveztetett ki. Fia András 1757-ben Komárom vármegye főjegyzője lett, 1762-ben másodalispán. Testvére Pál, (1728–88) Vérthen lakott; másik testvére Kristóf, 1759-ben hadnagy az Esterházy ezredben, tőle származik a család görbői ága; végül Ferencz, (szül. 1745 † 1814) Komárom vármegye főbírája, majd főpénztárnoka. Utódai közül: Kálmán (szül. 1810 † 1890) Komárom várm. főjegyzője. Fia Ödön, kir. kúriai bíró. Károly (szül. 1814 † 1857) Esztergom várm. jegyzője, később a prímási uradalom ügyésze. Sándor (szül. 1816 † 1900) 1848. nemzetőri százados. Gáspár, (szül. 1822 † 1893.) Dömösön plébános.
