Pongrácz (Szentmiklósi és Óvári, urak, bárók és grófok).
Pongrácz (Szentmiklósi és Óvári, urak, bárók és grófok).
PONGRÁCZ.
Ősi Liptó vármegyei család, mely közös eredetű a Szent-Iványiakkal. 1286-ban nyer adományt Szent-Péter, Szent-Miklós és Hogfalva birtokokra. I. Pongrácz, a ki már Szent-Miklósinak íratik, 1368-ban nyer új adományt és vásárjogot Szent-Miklósra. Unokája II. Miklós, 1424-ben vásárjogot szerez Andrásfalvára. Négy fia maradt, kik közül II. Pongrácz 1458-ban Óvár és Sztrecsén várát nyeri adományul. A családot testvérei: István és Jakab terjesztik tovább. Jakabtól származik a bárói és a grófi ág. A nemesi ágat István unokái Miklós (1548), Péter (1551) és Mátyás terjesztették tovább. Mátyás ágát fiai, Mihály és János, két vonalon folytatták. János vonalán Antal kamarai igazgató (1791) két fia Antal és Alajos, utódai élnek, a kik közül Péter († 1851) Liptó vármegye főügyésze, Antal fia Kázmér (szül. 1801 † 1881) Komárom várm. főszolgabírája. Fiai: Sándor (szül. 1835 † 1889) 1861-ben szolgabiró, majd esztergomi ügyvéd és 1865-ben herczegprímási uradalmi főügyész; Zsigmond (szül. 1841 † 1905) ügyvéd Esztergomban. Kálmán (szül. 1844) kir. közjegyző Nyitrán. Sándor fia: Kázmér (szül. 1869) Esztergom vármegye főjegyzője. (A család czímerét l. a Hont vármegyét tárgyaló kötetben.)
