A sági prépostság.
A sági prépostság.
A sági prépostság 1291-ben a Hunt-Pázmán nembeli Benedek comestől egy palotát nyer Esztergomban, mely a Szent Lőrincz-templom temetője előtt állott. (Récsey Viktor: A Szent Lőrincz-templom maradványai.)
A keresztény hit felvétele után Géza fejedelem Esztergomban, a várban, Szent István első vértanú tiszteletére még 979 előtt templomot építtetett, melynek egyik kápolnájában keresztelték meg Szent István királyt. E templom sok viszontagságon ment át. Később, a XIV. század végén, e templomhoz prépostságot és káptalant alapítottak. (Rupp i. m. I. 1., 6.) A székesegyházat maga Szent István király emelte Boldogasszony és Szent Adalbert, a magyarok egyik apostolának tiszteletére. Martyrius esztergomi érsek (1150–58) Szűz Mária 219oltárával ékesíté, II. Géza király pedig 1157-ben Gervasius győri püspök közbenjárására, a nánai és a kakati sónak vámját adta az egyháznak. 1188–1198 között e templom a lángok martaléka lett. Jób érsek fáradozásai következtében Zsófia királyné költségén csakhamar még díszesebben helyreállíttatott. Az építési munkálatok a XIII. század első éveiben nyertek befejezést, miként ez, az 1762-ben még romban fennálló kapuzat felett olvasható volt. (Balics Lajos i. m. I. 25, II. 122. – Rupp i. m. I. 1., 9.)
