Török uralom Esztergomban.
Török uralom Esztergomban.
Esztergom elestével a városban, valamint a vármegyében is, minden egyházi, vármegyei és községei szervezet megbomlott. A lakosság legnagyobb része elmenekült, a kik pedig megmaradtak birtokukon, ép oly sorsra jutottak, mint a zsellérek.
Szulejmán szultán 1543. évi diadalát egy maig fennmaradt emlékkő hirdeti, melyet az egykori víztoronynak a Duna felé vezető, most befalazott kapuja felett illesztettek a falba. Esztergomot a szultán közvetlen kincstári kezelés alá vette s közigazgatásilag a budai pasalikba osztotta be. Nyomban a vár elfoglalása után, a törökök nagyobb arányú építkezésekbe kezdtek, jeléül annak, hogy nem egyhamar szándékoznak innen eltávozni. Mindenekelőtt két nagyobb imaházat rendeztek be, ezekben minden pénteken nagyobb szabású istentiszteletet tartottak. Főmecsetté Szent Adalbert-templomát alakították át.
A vár megtartására a törökök rendkívül nagy gondot fordítottak. Esztergom ekkor a török birodalom egyik végvára lévén, tekintélyes őrséggel volt ellátva. 1544-ben 2443 emberből állott az őrség. 1546-ban megkezdték a párkányi oldalon az erődítvények építését; az új erődítvény Csekerdénynek nevezték, mely 1683-ig fennállott. Esztergom 1547-ben szandzsák (kerület) székhely lett, mely magában foglalta Esztergom vármegyét, Komárom vármegye keleti részét s Bars vármegyéből a Nagysarlóig és Verebélyig terjedő vidéket. Mióta a török megfészkelte magát Esztergomban, szünet nélkül rabolta a vidéket. Mehemet bég 1544-ben egész Léváig portyázott, de onnan nagy veszteséggel veretett vissza. Hasonló sorsra jutott Veli bég, a kit 1551-ben, a mátyusföldi portyázó kirándulásából visszatérően, Zoltay Lőrincz 93 lovasával Bart falunál megtámadott; a kifáradt törököket szétverték, 28-at közülök levágtak és 15-öt elfogtak. (Némethy Lajos: Emléklapok Esztergom multjából.)
Várdai Pál, a székhelyétől megfosztott érsek, 1545 táján az érseki javak védelmére erődítvényt – Érsekújvárt – építtetett, melyet egész 1549-ben 348bekövetkezett haláláig a saját költségén tartott őrséggel rakott meg. Ez a vár, a hol a hivatalos vármegye is otthonra talált, a török világban nevezetes szerepet játszott a vármegye történetében.
Az 1548. XIX. törvényczikk, mely az igazságszolgáltatást, a törvénykezést szabályozta, Esztergom vármegyét a királyi tulajdonban lévők közé sorozza, valójában azonban a vármegye túlnyomó része ekkor már a hódoltsághoz tartozott, mely napról napra terjedt.
