Állat- és növényvilág.

Full text search

Állat- és növényvilág.
A vármegye állat- és növényvilágára csak rövid pillantást vethetünk. Az őskor faunáját a geologiai rétegek vizsgálata alkalmával számos tudós gyarapította özön adattal. A geologiai korszakokban rendkívül virágzó életet élt itt a természet, a miről a hatalmas szénbányatelepek és a tömérdek megkövesült szerves maradványok tesznek bizonyságot.
A jelen korban viszont semmi lényeges eltérést nem mutat e kis vármegye a szomszédos, és már eddig leírt vármegyék növény- és állatvilágától. Növényzetét tekintve, az éjszaki rész Magyarország felső vidékeinek síkságára, egyes fajokban a magyar alföldre emlékeztet; a déli részben hasonlatosságra van Hont, Nyitra, Pozsony vármegyék, sőt Alsó-Ausztria flórájával; az elsőben a réti, a mocsári szíkesek tünnek ki, a másodikban a cserjés, füves dombok, kősziklák, erdők s rétek flórája. Feichtinger Sándor dr. 1865-ig a vármegye éjszaki részéből 791 növényt sorol fel, ezek közül kettő a szíktelen, virágtalan edények sorába tartozik, 176 az egyszíkűek és 613 a kétszíkűek osztályába. Érdekes, hogy ő Esztergom vármegye területén 28 olyan növényfajt talált, a mely nincs meg a nagy Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegyében.
Esztergom vármegye, bár kicsiny területű, rendkívüli fontosságú volt az egész mai Magyarországra nézve, mert anthropografiai tekintetben középpontja volt e területnek, hol nagy útak találkozóján Esztergom, Vácz, Buda keletkeztek. Ez a vidék volt az a tengely, a mely körül legalább másfélévezreden át hazánk népeinek története forgott. S magának Esztergom városának ezenkívül még két folyó találkozása adott erőt s így méltán választották az Árpádok országuk fővárosának is.
Források: a m. kir. földtani intézet évkönyvei. – Földrajzi Közlemények. – Findura Imre: Esztergom vármegye helyrajzi és statisztikai szempontból. Földr. K. 1893. – Kőrösy László dr.: Esztergom. – Hantken Miksa: A m. kor. országainak széntelepei s szénbányászata. 1878. – Nedeczky Gáspár: Dömös, Esztergom, 1880. – Koch Antal: A dunai trachyt csoport, 1877. – Nendtvich Károly: Magyarország kőszenei és azok vegytani vizsgálata, 1846. – Bartek: Esztergom és vidéke, 1889. – Magda Pál: Magyarország legújabb leírása, 1819. – Fényes Elek: Magyarországnak stb. stat. és geogr. tekintetben, II.-köt. 1837. – Inkey Béla: Jelentés a Párkány környékén eszközölt földtani fölvételről. 1896. – Horusitzky Henrik: Nagyölved, Magyarszölgyén és Csata környékének agregeologiai viszonyai. 1899. – Liffa Aurél: Fölvételi jelentés. (Gerecse hegységről.) 1906. – Megjegyzések a Staff János fölvételére. 1907. – Staff János: Adatok a Gerecse-hegység str. és tektonikai viszonyaihoz. 1906. – Timkó Imre: A Pilis hegység és Szentendre-Visegrádi hegyvidék. 1905. – A m. kir. meteorologiai intézet évkönyvei 1901–1905. évekről.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi