Vizei.
Vizei.
A vármegye vizei közül a legfőbb hely a Dunát illeti. A Duna Süttővel szemközt, Dunamocs alatt lép be Komárom vármegye felől, középen vágja ketté a vármegyét s körülbelül 50 kilométert tesz meg területén. Dömösön alúl lép ki a vármegye területéről s hatalmas hegyek között tör át, mintegy kettémetszve őket. Süttőtől Esztergomig tizenhárom kisebb-nagyobb szigetet alkot; ezek közül nagyobbak a muszlai alsó sziget, a tát-ebedi, a Körtvélyes és Nyáras, valamint a prímás szigete Esztergom alatt. A hatalmas és valóban méltóságosan tovahömpölygő folyó legszélesebb Esztergom mellett, legkeskenyebb Ebednél; ártere legnagyobb a Nyergesújfalunál s legkisebb Lábatlan mellett. Legmélyebb Nyergesújfalunál és legsekélyebb Ebed alatt. A víz, már mikor belép a vármegyébe, erősen szennyezett; Esztergom fölött Rigler, a ki 1894-ben végzett vizsgálatot a Duna vizén, minden milliliter vízben 600 bakteriumot talált, alatta pedig 3000-et. Hal elég dúsan van ma is a Dunában, de a múlt század elején még jövedelmező viza-halászata is volt.
Másik jelentékenyebb folyó a Garam, a mely azonban csak rövid úton érinti a vármegye keleti szélét; Bény fölött jön be a vármegyébe s Nána határa fölött egy darabon a határszélen halad, majd átmegy Hont területére és Kövesdnél ömlik a Dunába, alig egy kilométerre az esztergomi határtól; még két századdal ezelőtt Párkány városán keresztül folyt. Ez a sebesvizű kis folyó haláról s hajdan rákjáról volt híres, sok volt rajta a malom és maig egyik főiránya a tutaj-fakereskedelemnek. A Garamba ömlenek a vármegye balparti kisebb patakjai, a Szikincze, a Kétyi víz, a Párizsi csatorna. A jobbparti patakok a Dunába sietnek, ezek között legnagyobb a Dorogi víz. Az egész vármegyében kevés a víz, a két főfolyó aránylag kicsiny vidéket elégíthet ki, a többi vízmedrek pedig olyan 5sekélyek, hogy legnagyobb részük víz nélkül áll egész éven át. Régebben sok volt a tó és mocsaras hely, nehány tó ma is van, így Esztergomban, Sárisápon, s Kuralon; Ebed, Muzsla, Bucs között nagy mocsár volt, de már lecsapolták.
Nevezetesek Esztergom meleg-forrásai, a melyek a várhegy alatt fakadnak a Duna mellett, közös rétegből; a káptalan birtokán van egy jelentékeny forrás, a mely 12 kisebb forrás egyesüléséből állott elő, hőmérséklete 26 °C. Neszmély és Almás között s Ebednél is van hévvíz, ez utóbbi csak 19 °C. Az esztergomi hévvizeket már a XVI. században megbámulta egy Stambulból érkező török követ, a ki följegyezte, hogy itt a békák télvíz idején is vígan brekegnek.
