A fiumei kereskedők rendesen vezettek üzleti könyveket, még pedig az Olaszországban elfogadott minták szerint. A kettős könyvvezetés akkor még nem volt feltalálva; azt csak 1504-ben szedi rendszerbe az olasz fra Luca Paciolo: mindazáltal a különböző természetü ügyiratok kiállítása már akkor is nem csekély képzettséget kivánt meg.
E tekintetben különben nagy segítségükre volt a fiumei kereskedőknek a közjegyző, ki nagyobb hitelesség okáért a nemzetközi latin nyelven fogalmazta meg ügyirataikat. Szükség volt erre oly helyen, hol különböző nyelvű kereskedők fordultak meg s a hol a felsőbb hatóságok sem értették az olasz nyelvet.
Nevezetesek a társszerződések (societŕ, societas boni et mali). Ezek természetét megitélhetjük a következő példákból. 1449-ben Márton ötvös, a curzolai ser Forte és grobniki Bubich János társüzletre szövetkeznek. Közösen megrakják curzolai Páris caraccáját vassal és deszkával, hogy a rakományt előre meg nem határozott helyen eladják. A koczkázat, nyereség, a veszteség, a szerződő feleket egyenlő részben illeti. – 1439-ben négy évi határidőre szövetkeznek ortonai Buzzi György és Márton ötvös. Utóbbi 300 aranyat vagy annyi értékű árút fektet az üzletbe; az előbbi csak utazik és kereskedik vele. (Ime a középkor commis voyageur-je!) A hasznon négy év elteltével osztoznak: kétharmada a princzipiálist, egyharmada az utazót illeti. Ugyanez a Márton ötvös 1450-ben beáll utazónak. Társa 214 aranyat ad, ő kereskedik vele. A hasznon feliben osztoznak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.