Velencei uralom. Velencei kiváltság.
Velencei uralom. Velencei kiváltság.
Ezzel Velencze urává lett az összes csatornáknak, melyeken át Fiume a nyilt tengerrel közlekedhetett; a város kereskedelme ezentul csak a velenczeiek kegyelméből tarthatta fenn magát.
Fiume – A czukorgyár (most dohánygyár) 1840-ben.
S a hatalmas köztársaság egyelőre nem élt vissza e domináló helyzetével. A velenczei kormány még 1421-ben az említett Walseei (I.) Reinprecht közbenjárására kivételes elbánásban részesíti a fiumei kereskedőket, visszaadván nekik néhány elkobzott hajójukat, melyek a velenczeiek által különben eltiltott árukkal voltak megrakva. Egy évtizeddel utóbb Foscari Ferencz doge formális kereskedelmi szerződést köt Walsee II. Reinprechttel, az 1422-ben elhunyt Reinprecht fiával. Ennek alapján 1431-iki nyilt rendeletében tudatja a gályák parancsnokaival s Velencze egyéb alattvalóival, hogy ő Walseei Reinprechtnak, Fiume urának, mint a velenczei uralom igaz barátjának megadta mindazon kereskedelmi előnyöket, melyeket eddig Zeng urai, a Frangepánok élveztek. E kedvezmények következők voltak:
1. Az engedélylyel biró velenczei hajósok szabadon vihetnek Fiuméba az anconai Márkából bort, a Márkából s a nápolyi Abbruzzókból gabonát és lisztet.
2. A velenczei köztársaság termékeit ugy velenczei mint fiumei hajók is szabadon szállíthatjak Fiuméba. (1431. jun. 22.)
Később Velencze ez engedményeket még megtoldotta azzal, hogy szabad marhabevitelt engedett a Quarnero szigeteiről Fiuméba.
Összefüggő részletes adataink Fiume kereskedelmi forgalmáról 1436-tól 1461-ig terjednek, tehát huszonöt évre a XV. század közepéből. Ez adatok nagy bőségét a Fiuméban fennállott közjegyzői intézménynek köszönhetjük. Mindennemü köz- és magánügyek a császári tekintélyt képviselő jegyző (imperiali auctoritate notarius) által foglaltattak irásba s egyuttal keltjük sorrendjében egy arra rendelt hivatalos és hiteles anyakönyvbe jegyeztettek be. 220Ehhez képest fölötte nagy is volt a jogértő s korának tudományos szinvonalán álló fiumei közjegyzőnek tekintélye és ügyköre: nemcsak a város lakosai s az ott megforduló idegenek, hanem az egész szomszédos környék lakói az ő jelenlétében kötötték meg szerződéseiket és ügyleteiket. Sőt igen gyakran más helyekre is hívták. Igy kiállított s könyvébe bevezetett okmányokat Fiumén kivül Castuában, Lovranában, Tersattoban, Hreljinben, Zengben, sőt Velenczében is. Könyvében, a „liber civiliumban” a legtarkább egymásutánban követik egymást a legkülönbözőbb természetü ügyiratok; köztük igen tekintélyes számot képviselnek a kereskedelmi kötések.
