A rimaszombati ref. egyház.

Full text search

A rimaszombati ref. egyház.
Egyike Magyarország legrégibb s küzdelmektől és fájdalomtól megszentelt emlékű protestáns gyülekezeteinek. Itt, a nemzetiségi határszélen, a magyarságnak is egyik erős védelmező bástyája s az evangyeliomi igazságoknak, századok óta már egyik legjelentékenyebb világító tornya. A német nyelvű bányavárosokhoz való közelségénél s velök való összeköttetéseinél fogva a reformátori iratok és eszmék korán útat találtak Rimaszombatba is, úgy, hogy a magyar nyelvű városok közül talán a legelső, melyet az evangyéliom új világossága (már a mohácsi vész előtt) beragyogott. Eleinte, természetesen, a wittenbergi, de csakhamar a zürichi és genfi kiáltó szó is elhatott hozzája s Rimaszombat is, ép úgy, mint a magyarnyelvű községek általában a Tisza vidékén, a helvét hitvallás zászlója alá sorakozott. Kizárólagos kálvinista jellegét meg is tartotta egészen a XVIII. század alkonyáig. Akkor azonban Bányai László érseki helyettes, 1768-ban, két misszionáriust küldött a felső Rima-völgybe azzal az utasítással, hogy kötelességök leend azokat, a kik „az idvezitő igaz hitet elhagyván, protestánsokká lettek, teljes erővel észretéríteni.” Ennek aztán az lett a szomorú következménye, hogy a békességökben megháborított rimaszombatiak a két térítőt a város falai közül kiűzvén, az 1771-ik évben tőlük a vallás szabad gyakorlásának joga a templommal és iskolákkal együtt büntetésből elvétetett, a lelkészek, tanítók, tanulók a városból elűzettek s az egyháznak összes ingó és ingatlan javai (épületei, földei, harangjai, szentedényei, alapítványai, s anya- és jegyzőkönyvei) elkoboztattak s – az anyakönyv kivételével, melyet 1889-ben szerzett vissza Schopper rozsnyói püspöktől Csider Károly akkori főgondnok – mai napig sem adattak vissza.
Tizenkét évig tartott az árvaság, a mely idő alatt a pásztor nélküli nyáj a szomszéd Jánosiban és Zeherjén elégítette ki vasárnaponként lelki szükségeit, ott kereszteltette és anyakönyveztette újszülött gyermekeit, míg aztán II. József 1783 augusztus 10-én kiadott rendeletével megengedte a templom és iskolaépítést s lelkész és tanítók hívhatását.
Alig néhány hó lefolyása után élt is az engedelemmel az örvendező gyülekezet s lelkipásztorául megválasztotta a pestmegyei Gomba községből Szőke Ferenczet, a gondviselésszerű férfiút, kinek bölcs vezérlete alatt újrateremtette mind azt, a mit elveszített.
A következő év tavaszán (1784. április 10) megvetik a mai hatalmas templom alapját s három év alatt be is végzik annak építését. Majd iskolaépítésbe 427kezdenek s a jelenlegi telken, 1801-ben, hajlékot emelnek a később 8 osztályúvá s egyesült protestánssá lett, ref. gimnáziumnak. Az áldozatkészség forrásai és kegyes alapítványok táplálják a gyülekezet növekvő erejét.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi