Az 1831-iki kolera.

Full text search

Az 1831-iki kolera.
Az 1831-iki nagy kolerajárvány, mely országszerte dühöngött, e vármegyét sem kerülte el. A julius 11-én Pelsőczön megtartott rendes közgyűlésen jelenti be Abaffy Károly első alispán, hogy a járvány a szomszédos vármegyékből már ide is átterjedt. Különösen a rimaparti helységekben és Rimaszombatban szedte nagy mértékben áldozatait. A fertőzött helységekben a vármegye szigorú zárt rendelt el. A beérkezett jelentések szerint Jánosiban 46 beteg közül 18, Pálfalván 26 közül 8, Feleden 12 közül 9, Serkén 31 közül 19, Simonyiban 23 közül 8 halt el és ezeken kivül Sajópüspökin, Velkenyén, Tótpokorágyon, Rimabrézón, Rimaszombatban és Rimaszécsen szintén sokan.
A vármegye Marikovszky György főorvos jelentése alapján bizottságot választ, melynek kötelességévé teszi, hogy minden kedden és pénteken űlést tartson s a járvány terjedéséről kimerítő jelentést tegyen. A fertőzött községekbe a vármegye járványorvosokat küld ki. Egyidejüleg felír a helytartó tanácshoz, hogy a rend fentartására, – mert a nép a bujtogatók izgatása következtében, különösen a Felvidéken lázong, – katonaság rendeltessék ki. Mivel a nép kézi- és szekeres-munkájával kenyerét megkeresni nem tudja, felír a kir. kamarához 10,000 frt inségkölcsön iránt; addig pedig, míg ez megtörténik, az inséges nép felsegélyezésére a hadi pénztárból kéri kölcsön utalványozását. Ezenkívül a vármegye felkéri a megyés püspököt és az ág. és helvét hitvallású szuperintendenseket, hogy a járvány ideje alatt a búcsúkat, népes temetéseket és nyilvános ájtatosságokat csak szórványosan, harangszó nélkül s a szabad ég alatt tartsák meg. A gyűlések és egyébb összejövetelek a legszigorúbban eltiltatnak. A falvakra és helységekre a határon kiállított őrök ügyelnek fel, kik a közlekedést ellenőrzik. Az ez ellen vétőket, ha nemesek és tehetősek, 100 ezüst forinttal, ha pedig szegények, tömlöczczel büntetik; a nem nemesek kétszerre kiszolgáltatandó 100 botütésre és tömlöczre itéltetnek. Koldulás, kéregetés és házalás szigorúan tilos. A heti és országos vásárokat – a rozsnyói, nagyrőczei és jolsvai heti vásárokat kivéve – betiltották. Az országútakat szigorúan elzárták, ép úgy a szomszédos Nógrád és Borsod vármegyék határait is. Az uti levelek kiszolgáltatását beszüntették. Az elhaltakat harangszó és gyászoló közönség nélkül, szekéren vitték és temették el. Mivel pedig a katonaság kirendelését és a kért kölcsön folyósítását felsőbb helyről nem engedélyezték, a vármegye kimondotta, hogy a saját erejéből és polgári őrséggel fogja a rendet fenntartani.
Az izgatások azonban folyton tartottak úgy, hogy több községben a nép fellázadt az urak ellen. A fenyegető és mindinkább terjedő veszély következtében a vármegye újolag katonaságot kért, a mit ezúttal meg is kapott. A kiküldött gyalog- és lovas katonaság csapatai megszállták Rozsnyót és Dobsinát, továbbá Nadabulát, Nagy-Veszverést, Ochtinát, Nagy-Szlabost, Szentkirályt, Pálfalvát, Sztárnyát és Horkát, mint a hol a veszély legnagyobb volt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi