Az 1848-iki események a vármegyeházán.
570Az 1848-iki események a vármegyeházán.
De lássuk, mi történt időközben a vármegyeházán. Az 1849 márczius 28-án Pelsőczön tartott gyűlésen arról értesül a vármegye, hogy Szentiványi Károly munkássága az országgyűlésen vétetvén igénybe helyére Ragályi Miksa neveztetett ki kormánybiztossá a vármegye területére. A május 18-iki pelsőczi rendkívüli választmányi gyűlésen értesültek a vármegye rendei arról, hogy a magyar vezérek győzelemmel haladnak előre, és hogy az uralkodó-házat a nemzetgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja. A vármegye e hírre ünnepélyes választmányi gyűlés tartását határozza el és azt Rozsnyóra, május hó 24-ére tűzi ki. Ugyane gyűlésen mutatja be a vármegye első alispánja a függetlenségi nyilatkozatot. A vármegye lelkesedéssel veszi tudomásul s azt egész terjedelmében kihirdettetni rendeli. Lelkesedésében 50 fegyveres honvéd kiállítását határozza el s e czélra 4000 frtot szavaz meg. Jellemzők a hangulatra a jegyzőkönyv következő sorai: „Mindnyájan pedig ünnepélyes fogadalmat teszünk, hogy kedves honunkat minden ellenséges betörések ellenében utolsó csepp vérünkig védeni kivánjuk.”
E lelkes és áldozatkész kijelentés után nagy hézaggal találkozunk a vármegye jegyzőkönyveiben. A szabadságharcz eseményei és a vármegyében történt mozgalmak foglaltak el mindenkit. 1849 szeptember hó 14-én azonban Pelsőczön Szentmiklóssy Antal alispán elnöklete alatt ismét együtt ülnek a rendek és mély megilletődéssel veszik tudomásul, hogy a magyar kormány megszünt lenni.
