A dobsinai áll. polg. fiuiskola.
A dobsinai áll. polg. fiuiskola.
A dobsinai állami polg. fiúiskola rövid történetét a következőkben adjuk. A Dobsina rendezett tanácsú város tanügyére vonatkozó legrégibb adatok a mohácsi vész előtti, fából épült iskoláig nyúlnak vissza. 1584-ben már fejlett iskolákkal találkozunk itt: a külön fiú és leány elemi oktatás mellett szépen virágzó latin iskoláról (rhetorica, syntaxis, grammatica, stb.) is tesznek említést az adatok. 1800-ban már emeletes kőépületben oktatják az ifjúságot. A XIX. század első felében hanyatlás áll be az oktatásügyben, a mennyiben a latiniskola egyes osztályai az 1819–1848. évek közötti időben fokozatosan megszűnnek. A latin iskola hiányát azután részben azzal pótolták, hogy a gimnáziumba készülő tanulókra való tekintettel a latin nyelvet is bevitték a népiskolába. Az 1884. évben azonban az új középiskolai törvény életbeléptetésével a régi latiniskolákból átöröklött gyakorlatot be kellett szüntetni.
Az említett latiniskolák és a gimnáziumra előkészítő osztályok voltak a jelenlegi áll. polgári fiúiskola elődei. A nevezett iskolák megszűnésével érlelődött meg a város vezérférfiaiban az a gondolat, hogy egy állami polgári fiúiskola létesítését fogják a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől kérni.
Ezen terv megvalósítására a város a kultuszminiszternél az állami polgári fiúiskola felállításának esetére felajánlotta, hogy az összes dologi s építkezési kiadásokat még a jövőben is fedezni fogja, a latin nyelv és gyümölcsészet személyi díjazásait magára vállalja és a saját költségén egy polgári 357leányiskolát állít fel és tart fenn. Ezt az ajánlatot a vallás- és közoktatásügyi miniszter elfogadta és 1892 szeptember havában már megnyílt a kétosztályú állami polgári fiúiskola.
A hatosztályú állami polgári fiúiskola keletkezésének első évétől 1902-ig Rőczey István igazgató vezetése alá került, ki elérte azt, hogy évenként 150–180 tanulója volt ez intézetnek, sőt az 1894/95. tanévtől kezdve 2 éven át párhuzamos I. osztályt kellett nyitni. 1897-ben díszes, kényelmes, új épületébe költözött át az iskola. Jelenlegi igazgatója: Hanvai J. Ede.
Ez az intézet úgy műveltségterjesztő, mint nemzeti misszióját szép sikerrel teljesíti, a mennyiben az iparos- és középosztálynak hasznos tagokat képez, másrészt neki köszönhetjük, hogy a hazafias város utczáin és értelmes polgársága és családai körében társalgási nyelvvé lesz a magyar nyelv.
A dobsinai községi polgári leányiskolát a valódi közszükséglet teremtette meg, midőn 1888-ban Dobsina rendezett tanácsú város az elemi leányiskola VI. osztálya fölé, annak mintegy kiegészítéseül felső leányiskolát állított, melynek I. osztálya 1888/9-ben nyílt meg. Az iskola első esztendejében átmenetileg a községi elemi iskola tanítótestülete látta el az egyes órákat. 1889/90-ben nyílt meg a felső leányiskola II. osztálya. Ugyanekkor két képesített rendes tanerőt és egy kézimunkatanítónőt választottak. 1890–91-ben, a felső leányiskolát polgári iskolává alakították át négy osztálylyal.
Úgy a felső-, mint a polgári leányiskola 1895/6-ig az elemi iskolával szoros kapcsolatban, elemi iskolai tanítók igazgatása alatt állott, de az említett évben külön váltak.
Fordulópont az iskola életében az 1901/2. iskolai év, a midőn az időközben államivá lett elemi iskola V–VI. osztálya felállíttatván, ez az intézet megszabadult azoktól a növendékektől, a kik csak kényszerűségből látogatták a polgári leányiskola I–II. osztályát. Igazgatói voltak: Nemes Géza 1888–1892, Ulreich János 1892–1895, Erhardt Henrik 1895–1898, Klein Samu 1898–1901 és most Halasi Jenő.
