A Balog nemzetség.
A Balog nemzetség.
A Balog nemzetség őse Friedburgi Altmann, Kézai szerint, I. Endre korában jött be hazánkba Thüringiából. Ő építtette a Balog völgyében a nemzetség ősi várát, Balogot, melynek fennállásáról egy 1323-ban kelt oklevél emlékezik meg. A nemzetség első okleveles nyomára 1214-ben akadunk, midőn mint Hangony birtokosa említtetik. Tombold a XIII. század végén szerzi Bátkát. 1301-ben Ivánka fia Miklós, Szécs egy részét a Hangonyi Péter fiainak eladja. Balog vára az Athfi ágbelieké volt, mivel azonban Csák Mátéhoz pártoltak, hűtlenségbe estek s javaikba a Széchy ág lépett. Balog várához tartozott: Meleghegy, Bugyikfala, Szilistye, Ispánmező. A Széchy ágé volt: Rimaszécs, Uraj, Jéne és Hangony.
E nemzetségből vált ki a Széchy és Derencsényi család. Ez utóbbi család őse Miklós, 1297-ben nyeri Derencsény és Osztra felét, fia László, felveszi a Derencsényi nevet. E család, melyből Derencsényi Miklós 1354-ben a vármegye alispánja volt, a XVI. század végén halt ki. Fényének megalapitója Imre, a XV. század közepén; Tata és Komárom várának kapitánya, Somogy vármegye főispánja, majd (1492–93) Horvát- és Dalmátország bánja. Török fogságban halt meg. Feleségétől Szapolyai Orsolyától fia György, 1518-ban II. Lajos király egyik tanácsosa. Farkas Salgó várát bírta. István volt a család utolsó tagja.
A rimaszécsi Széchy család alapítója Ivánka unokája Dénes, 1301-ben szörényi bán, majd kir. étekfogómester. Testvérének, Péter nógrádi főispánnak Miklós unokájától származik a felsőlindvai Széchy család.
633A Bebek ág birtokai Csetnek és Pelsőcz körül csoportosultak. IV. Béla 1243-ban a tatárjárás alatt vitézűl harczoló Ákos nembeli Fülöpnek és Detriknek adományozza Csetneket, Taplóczát, Somkutot, Pelsőczöt, Mirket, Ardót és Lekenyét, mely birtokok a magvaszakadt Miskolcz nembeli Bors comeséi voltak. Bebek Detre szerzi meg Berzétét, Krasznahorkát, Szalóczházát, Kőröst, Rudnát, Szénégetőt és Panyitot, mely 1367-ben házasság útján a Hunt-Pázmán nemzetségre szállott. A nemzetség tagjai, Benedek fiai: Domokos a Bebek család őse, Miklós, László a Csetneki család ősei, valamint testvérük Péter 1318-ban a szepesi káptalan előtt a következő birtokokon osztozkodnak: Pelsőcz, Ardó, Lekenye, Páskaháza, Taplócza, Veszverés, Sebespatak, Nandrás, Deresk, Csetnek, Somkut, Gacsalk, Restér, Vígtelke, Geczelfalva, Marczellfalva, Rozslozsna, Szederjes, Ochtina, Gencs és Rezencs. Berzétét 1318 előtt eladják Máriássi Istvánnak, Krasznahorkát pedig a Batizfalviaknak. 1320 körül alapítják Dobsinát. A Cselenfi ág 1332-ben kapja a Zách Felicziántól elkobzott Jesztét és Bolyokot. 1337-ben birtokaikat még Nasztrajjal, Mikolcsánynyal és Jolsvával növelik. A Cselen ágból vált ki a méhi és karancssági Sághi család. Amannak ősatyja János, 1335-ben a királyné alétekfogómestere, majd Csongrád vármegye főispánja, 1348-ban egyúttal gömöri főispán is. Meghalt 1364 előtt.
A Mychk ágból eredt a kihalt peleskei Eördögh család.
