Luzsénszky.
Luzsénszky.
Luzsénszky.
Luzsénszky (luzsnai és rigliczei báró). Lengyelországból, Luzna városából származik. Márton 1585-ben, a lengyel országgyűlésről bizonyítványt nyert, hogy családja a régi rigliczei Gladiss-törzsből származik. A család a XVI. század folyamán Sáros, Szepes, Zemplén vármegyékben terjedt el, a Bakos család után pedig Osgyánt örökölte. Rangemelés: István, László, Imre, Ferencz, János, valamint rokonaik: Sándor, Imre, továbbá Imre és Ferencz gyermekei 1727 máj. 20-án bárói rangra emeltettek. A család Osgyánon kívül Likéren, Felső- és Alsó-Pokorágyon bírt földesúri joggal. Tagjai közül I. az idősebb ágból Henrik cs. kir. kamarás (sz. 1827, † 1895). Az 1848/49-iki szabadságharczban mint honvédőrnagyot a hadbiróság halálra ítélte, majd kegyelmet nyervén, a császári seregbe lépett, hol kapitány lett. Gusztáv (sz. 1830, † 1881) cs. kir. kamarás és lovassági százados. Pál (sz. 1791, † 1869) kassai polgármester, majd országgyűlési képviselő. János (sz. 1790, † 1857) cs. kir. kamarás, ezredes. II. Az ifjabb ágból: József († 1822) cs. kir. kamarás és tábornok. Fia, Károly (sz. 1873, † 1882) cs. kir. kamarás, a Lipót-rend vitéze.
Czímer: vörösben, zöld alapon, balra fordult, ágaskodó fehér griff. Sisakdísz: két öblös végű vörös elefánt-orrmány közt kinövő paizsalak. Takarók: fehér-vörös.
