Ragályi.
Ragályi.
Ragályi.
Ragályi (ragályi és kiscsoltói). Gömörvármegye törzsökös családja. A XIV. században tünik fel, (1394-ben) Ragályon, (1484-ben) Kérben és Alatyánon birtokos. Tagjai közül: Menyhért (1651-ben) Gömör vármegye küldötte a budai pasához. Mihály (1659-ben) Gömör vármegye országgyűlési követe. János (1672–85) részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, melynek felfedezése után birtokai lefoglaltattak. I. József (1787–1800) Borsod vármegye alispánja; Gedeon (1793–1808) Gömör vármegye alispánja. I. József ágából: II. József (1806) kamarai ügyész. Tamás (sz. 1785, † 1849) hétszemélynök. Pál (1835–42 években) élénk részt vett Gömör vármegye közéletében. I. Gedeon ágából: Ferencz (1822) gömöri főadórovó, II. Károly (1843–48) Borsod vm. főszolgabirája, 1861-ben Torna vármegye főispánja; Miksa és Nándor 1861-ben országgyűlési képviselők. A család 1902-ben bárói rangra emeltetett (l. a Balassa-családnál). A XIX. század első felében Nagy- és Kis-Csoltón és Latránfalva pusztán bírt földesúri joggal.
Czímer: kékben, zöld alapon, vörösnadrágos, feketecsizmás, zöld dolmányos, pánczélos és sisakos, bárdot tartó vitéz, vörös sisaktollal. Sisakdísz: kinövő paizsbeli vitéz. Takarók: vörösezüst-kékezüst.
