Serényi.
Serényi.
Serényi.
Serényi (kis-serényi gróf). Csanád-megyéből származik. A XVI. században tűnik fel. 1550–52-ben Kis-Serjén birtokosa, Mihály Kassán huszárkapitány, majd füleki, 1591 után szendrei kapitány. Gábor (1590) a bodókői vár és uradalom egyik szerzője, mely testvérének, Pálnak fiára: II. Ferenczre (1590–92) szállott. Fiai közül Pál 1645-ben Zábláthon birtokos, 1639–43 közt a svédek ellen harczolt. Mihály szendrei és füleki kapitány 1596-ban. II. Ferencz fiai: Mihály, Pál és Imre 1623-ban bárói rangra emeltettek. Imre 1627-ben a balassagyarmati csatában esett el. Gábor Morvaországban szerzett birtokokat; 1656-ban grófi rangra emeltetett. Fia, János-Károly altábornagy († 1690). András nőül vevén br. Orlay Borbálát (1677), kitől 1685-ben született Farkas-András, Gömör vármegye föispánja. (1716–1740.) A család már 1590-ben birtokos volt Gömörben. András gyermekei az Orlayak után a putnoki uradalmat öröklik, mely jelenleg is a család birtokában van. János (sz. 1776, † 1854) cs. kir. kamarás és bányatanácsos. László (sz. 1815) a főrendiház tagja. Béla (sz. 1866) 1896-tól a dédesi kerület országgyűlési képviselője.
Czímer: ezüsttel és kékkel hasítva. Elől tekerődző koronás zöld kígyó; hátul vágva. Felül kékben koronás, szárnyas ló, alól: kék-fehér rutás gerenda., kékkel vágva. Sisakdísz: paizsbeli szárnyas ló. Takaró: kékezüst.
