Vécsey.
Vécsey.
Vécsey (hajnácskői és hernádvécsei). Ugocsa vármegyéből származik. Első ismert őse Szőlősi Balázs (sz. 1470-ben Hernád-Vécsén); Balázs fiaival együtt 1507 nov. 25-én czímerlevelet, 1517-ben új adományt nyer Vécsére, honnan a család nevét vette. István 1530-ban Buda várának ostroma alkalmával szerzett érdemeiért 1532-ben czímerújító levelet nyert.
A család fényét Sándor († 1697) emelte fel, a ki Hajnácskő várának kapitánya volt, melyet 1685-ben rajtaütéssel foglalt el Thökölytől s 1692 nov. 21-én bárói rangra emeltetett. Sándor fiai közül Sándor († 1748), az idősebb vagy gömöri László († 1759) az ifjabb nagyváradi ágat alapította. A gömöri ágból: II. József 1741–44-ben a gömöri nemesi felkelő sereg kapitánya, Ung várm. főispánja (1769). II Ferencz: fia Szigbert (1739, † 1820) altábornagy, ennek fia Ágost (sz. 1775. † 1857) vezérőrnagy, 1813-ban grófi rangra emeltetett. Fiai közül Károly 1848–49. honvéd tábornok kivégeztetett Aradon 1849 okt. 6-án; Ede (sz. 1810, † 1856) alezredes; Ágost (sz. 1813, † 1879) cs. kir. kamarás, kiben a grófi ágnak magvaszakadt. József utódai közül Ignácz (1832) Feleden, János (sz. 1793, † 1857) Hajnácskőn volt birtokos, neki azonban csak egy fia volt, Gyula (sz. 1826), kinek házassága gyermektelen maradt. A család Ajnácskőn, Feleden és Majom helységben bírt földesúri joggal. A család czímerét 1. a Szabolcs vármegyét tárgyaló kötetben.
