A keleti dombvidék.
A keleti dombvidék.
A keleti dombvidék területe a Sajó közép- és alsó folyásától a vármegye keleti határáig terjed. Északon a szepes-gömöri Érczhegységhez csatlakozik s ettől legföllebb a Cseremosnya hullámos völgye választja el; kelet felé pedig a tornai hegységgel függ össze. Északi részén nyúlik el a nagy sziliczei fensík a Somos (676 m.), Nagymálnás (636 m.), Fabiánszög (634 m.) és más kisebb hegycsúcscsal. Maga Szilicze, a Lednicze jégbarlanggal 549 m. magasságban fekszik. Alább mindjobban lejt a dombozat, melynek kiválóbb pontjai: a Tövises (557 m.), Bükkoldal (604 m.), Poronyatető (502 m.). Itt terül el, mintegy 25 -kilométernyire, az aggteleki fensík. A falu 360 m. magasságban fekszik.
Rozsnyó alatt már a Cseremosnya hullámos völgyével olvad össze e dombvidék. S míg a Sajó mentén Pelsűczig eléggé lankás, addig azon felül még északi határvonalán is meredek partok szegélyezik.
Főfolyója a Sajó. Esése Rozsnyótól, a Rimával való egyesűlésig 100 méternél nagyobb. Folyásának iránya Rozsnyótól délnyugati; Sajó-Gömörtől két ágra szakad s ezzel Tornallyáig szigetet alkot, Méhi és Runya táján pedig keletre hajol, míg Recskénél délfelé siet. Délről a naprágyi, keleméri patakok s kisebb csermelyek völgyei hasogatják át; nyugatról keskeny, hosszú völgyek, de rövid csermelyek futnak belé. Míg a Sajó völgy ott, a 11hol a Rima völgyébe torkollik, 4 kilométer széles, addig Berzéte és Gömörpanyit között már egy kilométerre, s feljebb, helyenként csak néhány száz méterre szorúl össze.
A sziliczei jégbarlang bejárata.
Saját felv.
A dombvidék belső területe, földtani alakúlásánál fogva, csaknem víztelen, száraz. (Innen Szárazvölgy elnevezése.) A mi forrásai vannak, azok kelet felé lejtenek.
A Cseremosnya a hullámos rozsnyói és a dernő-barkai hegyekkel befogott, szűk völgyön kanyarog s Berzétén alul ömlik a Sajóba. Állóvizei és ásványos forrásai jelentéktelenek. A langyos források közé tartozik a királyi, melyet a nép tengerszemnek nevez. Meszes vizét földalatti üregből nyeri s a belé helyezett tárgyakat mészkéreggel vonja be. Ilyen vize van az aggteleki barlangnak is, mely meszet, szénsavat, kevés kénsavat és vas-oxydot foglal magában.
