Alapkőzet.
Alapkőzet.
A megyének ez a területe geologiai tekintetben is elüt a többitől. Míg ugyanis a lapályos alsó Rima völgyén neogén negyedkori és áradmányi képződmények alkotják a termő talajt, addig e dombvidék főjellegét az ajnácskői hegycsoport vulkáni formácziójától nyeri. Alapkőzete a bazalt, oszlopos, szivacsos és törmelék-alakban; a trachit többféle változatban és a különféle habkő-conglomerátok; helyenként az Apakének nevezett neogén homok és homokkő tolakodik fel. A Pogányvár lapos teteje, megnyúlt köralakú 6–7 méter magas bazaltpárkányzattal, egykor hatalmas vulkáni kráter volt. Nagyobb vulkánképződésű területet alkot a Gortva-völgy felsőrészében Almágytól Várgedéig és a Hangony-patak mellett a két Hangony és Szent-Simony határaiban. A Ragács szintén bazalt, tetején vörös salakos láva nyomaival, tövén homok és agyagüledékkel. Itt a vízmosásokból (csontárok) kerülnek ki az ős-elefánt s egyéb diluviális korban élt ősállatok kövült csontjai. Az ajnácskői várhegy is bazaltból áll. Mezítelen sziklák csak gyéren láthatók. Az egész dombozatot termőföldréteg fedi.
