A pelsőczi és rimaszombati fogházak.

Full text search

A pelsőczi és rimaszombati fogházak.
A kir. ügyészség a közvádlói szerepet viszi a büntetőtörvények és büntető eljárási szabályok határai között és végrehajtja a büntetéseket. Ezen utóbbi funkczióban intézi a rimaszombati fogház ügyeit és felügyeletet gyakorol a felett. Az 1872. évi szervezés alkalmával az úgynevezett „vármegyei börtön”, mely a megye hajdani székhelyén, Pelsőczön volt, enyhébb elnevezést nyert, vagyis a börtönből kir. törvényszéki fogház lett. E mellett még más tekintetben is vesztett jelentőségéből a pelsőczi börtön, mivel innentúl már csupán fiók-fogház czímén szerepelt. Igaz, hogy e czím mellett ez a fogház szolgált azon súlyosabb rabok és fegyenczek elhelyezésére, kik valamely okból orsz. fegyintézetekbe szállíthatók nem voltak, míg a rimaszombati fogházban, melynek Pelsőcz fiókja volt, csak a könnyebb fogházbüntetésre elítélt foglyokat helyezték el.
A pelsőczi fogház felügyelője 1872. évtől 1885-ig Kriston György volt. Ez alatt az idő alatt a tulajdonképeni letartóztatási czélokra öt társas-zárka szolgált. Kriston György halála után helyettesítőül a rimaszombati kir. ügyészség Lokcsánszky Endrét küldte, kit később oda fogházfelügyelővé ki is neveztek. Ez időtől a pelsőczi fogház képe megváltozott, a mennyiben az orsz. fegyintézetek és több fogház túltömöttsége miatt Miskolczról és Egerből az 1885–86. évben tömeges odaszállítások eszközöltettek s több mint 100 súlyos elitéltet szállitottak át a pelsőczi fogházba, úgy hogy a létszám 130–140-re szökkent. A pelsőczi fogházban zendülés is volt, de kitörését és elfajulását megakadályozta a felügyelő veszélyt megvető személyes közbelépése.
A rabmunka 1885-ig tisztán kosárfonásra szorítkozott, 1886–1887-ben, azonban a letartóztatottak túlnyomó része, a gazdaközönség megelégedésére, a felügyelő által kieszközölt magasabb engedélylyel a földmívelésnél nyert alkalmazást.
1887. év november havában a pelsőczi fiók-fogház megszűnt. Rimaszombatban az új igényeknek megfelelő, 160–180 befogadó-képességű fogház felépült és a pelsőczi rabokat 1887 november 17-én ide szállitották.
A rimaszombati fogház, Kubinyi Aladár jelenlegi kir. törvényszéki elnök ügyészsége alatt, 1885–1887-ben épült. A rablétszám 160–180 befogadási képességgel szemben 1894. évig 210–270 között váltakozott. Egészségügyi és biztonsági tekintetben a rimaszombati fogház az elsők között áll, mivel eddig az összes halálesetek száma 7; a fogházépületből, fennállása óta csupán két egyénnek sikerült megszöknie.
A fogházban házi-ipar nincs, annak a helyi viszonyok nem kedveznek. Kísérletezés történt kefe- és seprőkötéssel, kosárfonással, azonban ezeket is be kellett szűntetni, eredménytelenségük miatt.
Halálbüntetés eddig elő nem fordult. Rablógyilkosságért egy Mravcsák János nevű egyén élethossziglan volt elítélve, ki büntetésének negyedik hónapjában elhalt. Domány András apját, anyját ölte meg és élethosszig tartó fogságra itéltetett. Kozlok András gyilkosságért ugyanarra, de büntetésének 5-ik hónapjában elhalt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi