Berecz Károly.
Berecz Károly.
Berecz Károly ügyvéd, szül. 1821 október 12-én Rimaszombatban, hol atyja városi főjegyző volt. A gimnáziumot ugyanott s a jogot Sárospatakon végezte el. 1844-ben ismerkedett meg Petőfivel Pozsonyban, hol csakhamar nagy népszerűségre tett szert s egyike lett az országgyűlési ifjúság vezetőinek. Miután az ügyvédi vizsgát letette, Zichy Manó gróf titkára lett s főnöke anyagi segítségével beutazta egész Magyarországot. Később ismét Pozsonyba került, hol egy ideig Berchtold Antal füleki grófot helyettesítette a diétán. Az első magyar miniszterium a Hivatalos Közlöny segédszerkesztőjévé nevezte 365ki s a szabadságharcz alatt e minőségben elkísérte a kormányt Debreczenbe, majd ismét Pestre, hol a világosi fegyverletétel után állandóan letelepedett. 1874-ben az Akadémia tisztviselője lett s e hivatalában maradt 1901-ben bekövetkezett haláláig. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Írt elbeszéléseket, költeményeket, életrajzokat, útitárczákat, bírálatokat csaknem az összes akkori lapokba s ezek közt a Pesti Naplóba, Hölgyfutárba, Vasárnapi Újságba. Petőfi Talpra magyarja után az ő Szabad hangok czímű műve volt a szabadsajtó első könyvterméke (Pozsony 1848). Fordított Heine, Hafiz és Mirza Schaffy dalaiból. Önálló művei még a Tárogató és a Krinolin naptár. Szerkesztette a Szinházi Almanachot (1844) és a Hölgyfutárt (1854–56). Álnevei: Rimavölgyi, Kelemér, Szilveszter, Don Karlos, Muky, Vas Villa, Vén bakancsos, Sánta ördög.
