Richter Aladár.

Full text search

Richter Aladár.
Richter Aladár dr., tud.-egyetemi ny. r. tanár, szül. 1868. január 5-én Rimaszombatban. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte el, hol Fábry János tanár és Hazslinszky Frigyes buzdítására kiváló szeretettel foglalkozott a természettudományokkal. A budapesti tudomány-egyetemen a Margó-féle pályadíjat nyerte el. 1890–91-ben előbb gyakorló tanár a bpesti tanárk. gyak. főgimnáziumban, utóbb verseczi reáliskolai tanár. 1891–92-ben állami ösztöndíjjal botanikus tanulmányúton volt a külföldön. 1892-ben Göttingenből nyert asszisztensi meghívást, de anyja óhajtására a kolozsvárit fogadta el. 1893–95-ben aradi kir. főgimnáziumi, 1895–98-ban bpesti I. ker. állami főgimn. rendes tanár. 1896-ban, majd 1897-ben ismételten tett külföldi tanulmányútakat. 1897-ben a budapesti tudomány-egyetemen magántanárrá habilitáltatott. 1897–98-ban egyszersmind a budapesti szőlő- és borgazdasági felsőbb tanfolyamon a növénytan s a növénykórtan előadója. 1898. tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztályának osztályvezető őre lett. 1899 jan.-ban helyettes tanári meghívást nyert a kolozsvári tudomány-egyetem növénytani tanszékére, a melynek végleges megüresedésével nyilv. rendes tanárra lett. 1900-ban végezte negyedik tanulmányútját. – R. mint botanikus előkelő nevet vívott ki magának, úgy a hazai, mint a külföldi tudományos világban. Általánosabb érdekű, valamint a természettudományok felső oktatását illető s muzeologiai munkákon kívül, számos szakba vágó értekezést és tanulmányt írt a természettudományi folyóiratokba, melyek német, franczia és latin nyelven is megjelentek; önálló két nagyobb műve külföldi kiadónál (Stuttgartban) jelent meg, a melyek egyikét a gráczi egyetem az Unger-féle emlékdíjjal tüntette ki. A szedernek egyik általa felfedezett új faját egykori tanára iránt való tiszteletből Rubus Fabryi-nak keresztelte, míg a Soldanella egyik faja az ő nevét viseli (S. Richteri). Pályája kezdetén munkatársa volt a „Gömör-Kishont”-nak, melyben úti tárczákat közölt Schvájczból, Ausztriából és Párisból. – Az utóbbi időben feltünést keltett ama nyílt levelével, melylyel az Erdélyi Kárpát-Egyesületből való kilépésének okát nyilvánosságra hozta akkor, a midőn a kolozsvári 51. gyalogezrednek a magyar közjogba ütköző zászlaját magyar hatóságok jelenlétében fölszentelték (1902 jul.). Mint kolozsvári professzor s az Erdélyi orsz. Múzeum növénytári igazgatója, megteremtette az egyetemen a messze földön párját ritkító általános növénytani intézetet s újjászervezte annak botanikus kertjét is; szűkebb hazája iránt érzett ragaszkodását itt hirdeti a „straczenai sziklakapu”-nak általa emeltetett hasonmása, mely a gömöri flóra nevezetességeivel, élén a híres murányi Rozalia arbuscula-val, van beültetve.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi