Szabó István.
397Szabó István.
Szabó István, rozsnyó-egyházmegyei áldozó pap, püspöki titkár, majd karancskeszi, guszonai, végre kazári plébános. Írói pályáját mint negyedéves hittanhallgató kezdette meg 1825-ben, midőn egy sikerült ódát írt Eszterházy gróf püspök tiszteletére. Ettől kezdve egyik sikerét a másik után aratta és munkásságát a görög klasszikusok fordításában összpontosította. 1839-ben a jeles hellenistát már a M. Tud. Akadémia és 1842-ben a Kisfaludy-társaság tagjai sorába vette föl. Az utóbbi társaságban A hellen és magyar próza közötti párhuzam-mal foglalta el székét. Homér Iliászát, Herodotosból egyes részeket, Aesopus meséit, Isokrates Parainesisét és Tetralógiáját, Homér Odisszeia-ját és Hesiodus Theogoniáját rövid egymásutánban fordította le. Homér két époszának folyékony magyar lefordításával örökítette meg nevét elsősorban a magyar irodalomban. E mellett írt költeményeket és czikkeket számos lapba és folyóiratba. 1889-ben, akadémiai tagságának 50 éves jubileuma alkalmából a király a Ferencz József-rend lovagkeresztjével, megyés püspöke pedig vörös-övvel tüntette ki. A görög nemzet és az ázsiai szittya magyar közötti rokonságot, összeköttetést szintén nagy szorgalommal kutatta. Ide vonatkozó nagyszámú kézírásai, valamint egyéb munkákban lévő dolgozatai is a Szent István társulat tudományos és irodalmi osztályánál vannak. Munkálkodását csak 1892. márcz. 27. bekövetkezett halála akasztotta meg. Érdemeinek elismeréséül, emlékezetének örök méltatásául, Rozsnyón a kath. főgimnázium épülete előtt, szobrot emeltek neki. Nyomtatásban megjelent önálló munkái: Görög virágok, Ramzes, Szikrák a hellen szónokokból, Aeschines beszédei, Világ Demostheneshez, Aranygyapjas vitézek, Byzancz neve, Bachus mint vízisten, Corfu lakosai régen, Róma neve, Kronos, A Skytha név, Ázsia neve, Bölcsek köve, Zeüsz nejei, A Pygmaeusok, A túlhaladott álláspont, Az afrikai amazonok, Mózes nyomai Homernál, Attila kardja, Elmefuttatás a czigányok őseiről, A Messiás név, A múzsák eredete és nevök jelentése, Apollóhoz, Apostoli atyák művei. (K. M.)
