Gömör-Kishont vármegyét vadászati viszonyai tekintetében az első vármegyék közé kell sorolnunk, mert itt nemcsak a természeti és éghajlati-viszonyok kedveznek a különféle vadnemek tenyésztésének és szaporodásának, hanem különösen kedvező volt úgy a multban, mint a jelenben is, az a körülmény, hogy a vadászat iránt érdeklődő gömörmegyei nagybirtokosok – nem kímélve költséget – oda törekedtek és törekednek, hogy a különféle vadfajok megtelepíttessenek és a meglevők a legnagyobb ápolásban és gondozásban részesüljenek.
Ez a kedvező állapot azonban nem terjed ki az egész vármegye területére, mert míg a Mészhegység fensíkjain vízhiány miatt a vad nem szaporodhatik, addig a megye más részeiben a hiányos ápolás és gondozás, a hajtóebekkel való vadászat, a vadállományt a minimumra csökkenti.
A nagy vad szaporodásával szemben gomba-módra szaporodnak a vadorzók is, kik ez idő szerint csapatosan keresik fel a legvaddúsabb vidékeket és valóságos hajtóvadászatokat rendeznek a féltett vadra a nélkül, hogy a tilalmi időszakra tekintettel lennének. – A vadőrző személyzetet, orvlövéseikkel már sikerült megfélemlíteniök úgyannyira, hogy a rendesen nagyobb családdal megáldott erdő- és vadőr nem meri a gyakran 20 személyből álló vadorzó-csapatot üldözőbe venni.
A hatóságok e baj orvoslására mindent elkövetnek, de a mai vadásztörvény mellett az eredmény semmis, mert a vadorzónak vagyona nincs, a kiszabott 10–30 napi elzárást pedig pihenésre használja, hogy kiszabadulva, újra kezdhesse a vad pusztítását. A vadorzók által elejtett vad nagyobb része orgazdák útján kerül piaczra, kisebb részét pedig az orvvadászok maguk használják fel.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.