A hidak.
A hidak.
Győr a vizek városa lévén, egyúttal természetesen a hidaké is. Nem kevesebb, mint négy modern szerkezetű vashíd és három fahíd közvetíti az egyes városrészek között a kocsi- és gyalogközlekedést. A hidak között a legszebb a sétatéri nagyhíd, mely emelőszerkezettel készült. A hidat 1894. február 20-án adták át a forgalomnak. Hossza 52 m., szélessége 5.80 m., s 132.840 koronába került. A sétatéri kishíd hossza 50.2 m., szélessége 5.64 m., az építési költség 104.080 korona; szintén 1894 óta szolgálja a közforgalom ügyét. Az előbbi a Rábát, az utóbbi ennek árapasztó csatornáját hidalja át. A hosszú-híd Újvárost köti össze Ferencz Ferdinánd-várossal, a Rábán át. E híd már 1892-ben elkészült, hossza 107 m., építési költsége 136.800 korona. Az Újvárost Győrszigettel összekötő Rábczahíd hossza 42.70 m., szélessége 5.70 m. (gyalogjárók nélkül), költsége 102.460 korona. Elkészült 1893-ban. A Dunán két fahíd van, az egyik Győrsziget és Révfalu között a kocsiközlekedést közvetíti, a másik a régi hajóhíd helyén áll és gyalogközlekedésre szolgál. Ugyanez a híd, a melynek hossza 215 méter, viszi át Révfaluból a Belvárosba a súlyos vízvezetéki főcsövet. Még megemlítjük a Rábcza keskeny fahídját (»Krajczáros híd«) és a Rábán átvezető nagy, kettős vasúti vashidat.
Ugyancsak itt kell felemlítenünk a vasúti áthidalást, a monumentális Baross-hidat, az állam félmilliós ajándékát Győrnek, mely két gyalog-vashíddal a pályaudvar fölött, a Belváros és a Nádorváros között közvetíti a rendkívül élénk közlekedést. Győrnek tehát nem kevesebb, mint nyolcz vas- és három fahídja van.
