Draskovics György.
Draskovics György.
Liszthi utóda Draskovics György (szül. 1515 febr. 5., meghalt 1587 jan. 1l-én Bécsben) lett, a ki, midőn 1578-ban a győri püspökséget elfoglalta, már fényes pályára tekinthetett vissza.
Tanúlmányainak befejeztével nagyváradi kanonokká, később aradi, majd jászói, utóbb pozsonyi préposttá lett, 1557-ben pedig pécsi püspök. Ferdinánd király 1561 decz. 10-én őt jelölte követévé a tridenti zsinaton, hol Kolozsvári csanádi püspök halála után, a magyar egyház képviselőjeként szerepelt. Még a tridenti zsinat alatt zágrábi püspökké, mikor pedig onnan visszatért, Horvát- és Dalmátország bánjává neveztetett ki. 1571-ben a kalocsai érseki czímet nyerte. Alig foglalta el a győri püspökséget, nagy buzgalommal fogott egyházmegyéje zilált ügyeinek rendezéséhez és a meglazúlt valláserkölcsi élet helyreállításához. 1579-ben Szombathelyen egyházmegyei zsinatot tartott, melyen papjainak szívére kötötte a tridenti zsinat határozatainak végrehajtását. Mivel az esztergomi érseki szék üresedésben volt, a királyi helytartó és a főkanczellár tisztét is ő reá bízták.
Érdemei elismeréséül a pápa 1585-ben, Rudolf király közbenjárására, bíbornoki kalappal tüntette ki. Nagy része volt a jezsuita-rend letelepítésében. Ő eszközölte ki számukra Rudolf királytól a túróczi prépostságot, melynek birtokain két kollegiumot alapítottak. 1587-ben a pápa meghívására Rómába készült, de ebben hirtelen halála megakadályozta.
