Püspöki birtokok.
Püspöki birtokok.
A győri püspökség ősi jószágait első szent királyunk adományából bírta. A győri várban kezdettől fogva palotája volt a püspöknek, maga a város csak 1447 után ment át a püspökség birtokába, midőn a Hunyadi János és Frigyes császár között létrejött békekötés alkalmával a váltságdíjat a császárnak a püspök és a káptalan fizették le. A győri püspökségnek birtokai voltak Bajcs (Kis-Bajcs), Macso (1357), Révfalu (1473), Pinnyéd, Tákó, Bánfalu (1494) és Kertesszer (Győr külvárosa). Mátyás királytól kapta a győri szigetet.
A győri székesegyház, mely az akkori idők szellemében román ízlésben épült, a hagyomány szerint szintén Szent Istvánnak köszöni létét, de még a középkorban több rendbeli átalakuláson ment keresztül.
A tatárpusztítás után Omodé győri püspök (1254–1263) átalakíttatta és megnagyobbíttatta. A XV. század második felében, 1483–1486 között a székesegyház ismét át lett alakítva. Miként Bonfini írja, a XIII. századbeli alakjában talált csúcsíves ízlésben építették újra, s az egyház ekkor ékszerekkel s drága öltönyökkel gazdagodott.
Nagylücsei Orbán, a kit finom tapintatáért, műizléseért és hűségeért Mátyás király igen szeretett, a püspöki lakban díszes kápolnát emelt. (Millenn. Tört. IV. 590. Fehér Ipoly i. m. 614. és 423.)
A székesegyház déli oldalán van a Szent Háromság- vagy Hédervári-kápolna, melyet Hédervári János győri püspök (1387–1399) építtetett tiszta, nemes, csúcsíves stílusban. (Fehér Ipoly i. m. 429.)
