Győr ostroma.
Győr ostroma.
A török sereg július vége felé érkezett Győr alá s a jövetelüktől megrémült falusi nép, különösen a szentmártoni járásból, tömegesen menekült más vidékre. Magából Győr városából is sokan eltávoztak még az ostrom előtt. A török sereg Gönyűtől Győr-Szabadhegyig húzódva, állította fel táborát. A törökök augusztus hó elején kezdték meg Győr ostromát, melynek kapitánya gróf Hardeck Ferdinand volt, alkapitánya pedig Perlin Miklós.
Győr vára hadiszerekkel s őrséggel jól el volt látva. A nagyon megerősített vár, a kívül táborozó védő sereggel félelem nélkül s a győzelmes ellenállás reményével nézhetett az ostrom elé.
Hasztalan volt azonban a nagy védelmi erő, mert a védőknél hiányzott az okosság és a bátorság. Mellőzvén az ostrom részleteinek leírását, ismeretes dolog, hogy a védők gyáván feladták Győrt az ellenségnek. Mátyás főherczeg szeptember 10-én, midőn a törökök a Dunát áthidalták, visszavonult seregével s még ágyúi egy részét s hadi felszerelését is hátrahagyta. A védő sereg visszavonulása után Hardeck Ferdinándnak sem volt bátorsága a vár védelmére és szeptember 29-én, szabad elvonulás feltétele alatt, átadta Győrt a törököknek.
Igy lett most már Győr Jánik kálá néven török hódoltsági város. Győr-Szent-Mártont még Győr ostromának megkezdése előtt szintén önként feladta az őrség.
Győr lakossága még a vár átadása előtt nagyrészt elmenekült Győrből s azért, midőn a törökök bevonultak a várba, igen sok házat egészen üresen találtak. Elmenekültek Győrből a káptalan tagjai is, kik leginkább Sopronmegyében vonták meg magukat. A vármegyei nemesség is nagyrészt bujdosóvá lett. A győri várba bevonult törökök nehány templomot mecsetté alakítottak át, a székesegyházból pedig hadi szertár és lőporraktár lett.
Győr elfoglalása után a megyének tóközi és szigetközi részét is behódoltatták s így az egész vármegye hódoltsági területté lett.
Szinán pasa az elfoglalt híres várat és a hozzá behódoltatott területet alkalmasnak látta arra, hogy a török katonai közigazgatási beosztás szerint, azokból egy új szandsákságot alakítson. Az új szandsákság székhelye lett Győr, s hozzátartozott egész Győr vármegye, valamint Komárom és Veszprém vármegyék nehány szomszédos faluja, melyek előbb már a székesfehérvári szandsáksághoz tartoztak.
