Vízszabályozás.
Vízszabályozás.
Legfontosabb gazdasági kérdés volt azonban a Duna, Rába és Rábcza szabályozása, mert a rakonczátlan vizek miatt igen sokat szenvedett a lakosság, (különösen az éjszaki és éjszaknyugati részeken), mert néha hónapokig árasztotta el a víz földjeit és zárta el a világtól. Bármily nagy érdek fűződött is a szabályozás kérdéséhez, az érdekeltség alig jutott egyöntetű eljárásra. Igy történt azután, hogy habár a hatvanas évek óta egyre több hang emelkedett fel a szabályozás mellett, a minek következtében több szabályozási társulat keletkezett, de egész a 80-as évekig igen kevés eredményt tudtak felmutatni.* 417A nemzetgazdaságilag nagyon fontos ügyet a híres szegedi árvíz vitte dűlőre, a mely egyfelől városunk és vármegyénk közönségét a szerencsétlen város segélyezésére, (összesen kb. 15.000 frt gyűlt össze), másfelől pedig a szabályozási ügy erélyesebb felkarolására serkentette. Igy jöttek létre azok a nagyszerű szabályozási és árvédelmi munkák, a melyek ma, ha a belvizektől nem is, de az elárasztástól megvédik vármegyénket.
Újházy János: A Rába s a vele összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása. – Rába- és Répcze-szabályozás és a Fertő-tó lecsapolását tárgyaló vízműszaki vélemény.
Még csak a legfontosabb változásokról akarunk megemlékezni. Hiszen a mit írhatnánk, az még oly élénken él a mai nemzedék emlékezetében, mintha csak tegnap történt volna, a szereplők is még életben vannak, úgy hogy a történelem körébe ez időszak nem tartozik.
