Ásvány.
Ásvány.
Ásvány dunamenti magyar kisközség, mely a Héderváryak ősi birtokai közé tartozott. Házainak száma 229 és róm. kath. vallású lakosaié 1856. A XVI. században a Bakicsoké lett, miután előbb Amadé Lénárd és Pálffy Péter kezén is megfordult. 1610-ben Révay Péter, Balassa Margit, Czobor Imre és Márton voltak az urai. 1616-ban az Ásványi család a maga birtokát a Héderváryaknak adta el. Ugyanakkor a Szapi Balassa család kapott itt új kir. adományt és ekkor vette fel az Ásványi előnevet. 1644-ben Pázmány Miklós van említve birtokosaként. 1561- és 1562-ben Komárom vármegyéhez tartozónak mondják az egykorú levelek. Az 1658-iki összeírás 35 egész és három félhelyes jobbágytelket talált itt. Ekkor már mezővárosi jellege van és a Pázmány, Tarnovszky és a Héderváry családok a birtokosai. Ez időtájt Szt. András tiszteletére épült szép temploma is említve van, négyszögű tornyával. A XVII. század végén a Duna a régi Ásvány nagy részét elszakította, minek következtében báró Viczay Ádám 1700-ban jobbágyait a falu mostani helyére telepítette át. 1735-ben báró Viczay Jób megszerezte a Balassa örökösök birtokrészeit is, tetemesen gyarapítván ezzel a hédervári uradalmat. 1727-ben Ásványban 54 jobbágyot és 18 zsellért írtak össze. A mult század elején, a mikor 1440 lakosa volt, a gróf Viczay és a gróf Sándor családok voltak az urai, most pedig gróf Khuen-Héderváry Károly és gróf Wenckheim Frigyesné a nagyobb birtokosai. A már fennebb 20említett templomban van egy keresztkút, melynek márványmedenczéje a XIV. századból való. Ásványnál lép a Duna a vármegyébe. A község postája Rárón, távírója Hédervárott és legközelebbi vasúti állomása Lébényszentmiklóson van.
