Csilizradvány.
Csilizradvány.
Csilizradvány 1252-ben már villa Rodovan és Rodvan alakban fordul elő az oklevelekben. Némely történetíró szerint nevét a Rád nemzetségtől nyerte, melynek tagjai és osztályos atyafiai még a XV. század elején is urai voltak. A XV. század első felében merülnek fel a Dóczyak Radványban, de az 1544-iki összeírás Kamorjay Tamást és Lipchey Gáspárt, a 11 évvel később történt újabb összeírás pedig a Lipcsey és a Dersffy családokat említi birtokosaiként. 1580 körül Istvánffy Miklós alnádor, a történetíró is részbirtokosa volt, neje, Both Eszter után. Ebben az időben számos közbirtokos lakta. Az 1609-iki összeírásban Istvánffy Miklós, Dersffy István, Lipcsey János, Czobor Imre és Perneszy János vannak birtokosaiként felsorolva. A mult század elején is számos nemes közbirtokosa volt, de a gróf Illésházyak voltak a nagyobb birtokosai. Később a gróf Batthyány családé lett s most a gróf Bethlen Aladáré. A község 1861-ben majdnem teljesen leégett és ekkor rongálódott meg a góthikus részletekben bővelkedő, érdekes régi templom is, mely most a reformátusoké. Ezt a templomot Pázmány is már a régiek között említi. A község dűlőnevei közül figyelmet érdemelnek ezek: Bácsháza, Csobánczhát, Köves-út és Asztalos. Ide tartozik Füzes puszta is, mely a gróf Bethlen Aladár birtoka. A község 161 házát 816 lélek lakja, a kik mindannyian magyarok és kétharmadrészük református, a többi pedig róm. kath. vallású. Van körjegyzőségi székhelye és postája, a távírója pedig Nagymegyer.
