Kajár.
Kajár.
Kajár, a sokoróaljai völgyben fekvő magyar nagyközség, 313 házzal és 1632, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Posta van a községben, vasúti és távíró-állomása pedig Gyömörő. Egyike a vármegye legrégibb községeinek, melyet már Szent István király a szentmártoni apátságot alapító levelében Quiar alakban említ és az apátság bakonybéli javadalmaihoz csatol. Később Sokoró-Kajár lett a neve. A nagyobb és fontosabb közlekedési vonalaktól távol esvén, csupán a török uralom alatt volt zaklatásoknak kitéve és a fehérvári 36szandzsákhoz tartozott. 1622-ben Halil aga után Izmail örökölte Kajárt. Míg Szent László egyik 1086-ból való oklevelében Socorou-Quaar alakban van feljegyezve és már faluként szerepel, addig 1380-ban Beel-Kayar néven is találkozunk vele. Mindvégig a bakonybéli apátság volt az ura és most is ennek van itt nagyobb birtoka. A mult század 70-es éveiben három ízben, a 90-es években pedig egy ízben nagy részét tűzvész hamvasztotta el. Az Isteni Megváltóról nevezett nővéreknek itt rendházuk van, melyben kisdedóvót és leányiskolát tartanak fenn. A rendházat és az iskolát 1896-ban Sárkány Miklós apát alapította. A faluban fennálló róm. kath. templomot 1798-ban emelték. Ide tartoznak Apát, Miklós és Sárkány majorok, Bedőtag, Kiskajár tanya és Sajnovicz-malom.
