Nyulfalu.
Nyulfalu.
Nyulfalu, a ménfői hegyláncz alatt fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 240 házzal és 1368 róm. kath. vallású lakossal. Posta és távbeszélő van a faluban, távíró és vasúti állomásának pedig Nyul a neve. Szent Istvánnak 1037-iki alapító levelében villa Nuul alakban van feljegyezve. 1086-ban Nulu alakban van említve. Győri várföld volt, melyet IV. Béla is említ. Volt itt a szentmártoni apátságnak is birtoka. Hajdan három falu: Kis-, Nagy- és Káptalan-Nyul néven, a miért Háromnyulnak is nevezték, Albaeus jegyzéke szerint harmadrésze volt az apátságé. 1378-ban Nagy Lajos a leveledi karthauziaknak is adott itt birtokot. Később az apátságon kívül a győri káptalan, majd a veszprémi püspökség is birtokosa lett, és mikor Mária Terézia a szombathelyi püspökséget alapította, ezt a részt a szombathelyi papnevelő-intézetnek adományozta. A török világban sokat szenvedett és török urai minduntalan változtak, míg végre a lakosság, megunva a sok zaklatást, megszökött, pusztán hagyva a falut. Majd a turóczi és a leveledi prépostságok eltörlése után, nemesek szerezték meg ezeket a birtokrészeket. 1704-ben a német és a rácz seregek rabolták ki a községet. Később, mint az akkori feljegyzés mondja, »Mind a 3 Nyul egy helységet tészen, de elöljárójok külön van«. Most nincs nagyobb birtokosa. A falubeli róm. kath. templom a XVIII. század vége felé épült. A község lakosai hitelszövetkezetet és katholikus kört tartanak fenn. Van itt egy műmalom is, mely a Horváth testvéreké. Ide tartoznak Káptalan major, Papnöveldemajor és Újmajor. A dűlőnevek között előforduló Faluhelyen a hagyomány szerint hajdan falu állott. Ez azonban legfeljebb római telep lehetett, mert ott épületromokat, vagy alapfalakat nem találnak, de találnak gyakran római régiségeket. A község régi Háromnyúl elnevezésével és a szomszédos Nagy- és Kisbarátfalu neveivel kapcsolatosan e vidéken azt a tréfás kérdést szokták az idegenhez intézni, hogy »Láttál-e már három nyulon és két baráton szántani?«
