Pér.

Full text search

Pér.

Sírbolt és kápolna a báró Lévay-féle parkban.

Pér. – Özv. báró Lévay Henrikné kastélya Táplány pusztán.
Pér, magyar nagyközség, a győr–fehérvári országút mellett. Van 315 háza és 2317, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája helyben van, távírója Győrszentmárton, vasúti állomása Nagyécs. 1250-ben villa Per alakban van említve. Később, a veszprémi káptalan egyik oklevelében, már két Pér nevű hely szerepel, Nagy- és Kis- jelzőkkel. A győri püspökség régi birtoka, mely a török dúlások alatt, mikor Győrt ostromolták, teljesen elpusztult. 1609-ben pusztaként, a behódolt helyek között van említve. Az 1619-iki összeírás már nem is említi. 1642-ben még mindig csak a péri pusztáról találunk feljegyzést. 1687-ben népesült újra és 1729-ben már 47 jobbágyot és 43 zsellért találtak itt az összeírók. Földesura ezután is a győri püspök volt és ma is a győri püspökségnek, Csizmadia Jánosnak, Mihálynak és Rácz Antalnak van itt nagyobb birtoka. A lakosok azelőtt kiterjedt és híres marha- és juhtenyésztést űztek. A községben hitel és fogyasztási szövetkezet is van. Péren a katholikusoknak és a reformátusoknak van templomuk. Az előbbi 1734-ben épült és 1875-ben megújíttatott. Ide tartozik Kispér községrész, Söptér, Táplány és Töltéstava puszták. Töltéstava puszta már 1200-ban a Töltési család fészke volt. 1220-ban possessio Teuteusy alakban van említve. Még 1619-ben is Theöthössy András az egyik ura, a másik pedig Kutassy Mihályné. Ez a rész ma Skargay Károly és Bay Ödön birtoka. Söptér, a szent-adalberti prépostság javadalmaihoz csatolt puszta volt. 1593-ban már említve találjuk, ellenben 1641-ben már puszta hely. Táplány puszta 1220-ban Feyreghaz, vagyis Fejéregyház néven van említve, melyet ekkor Catlu nevű birtokosa a szentmártoni apátságnak adományoz. 1630-ban Fell-Egyház néven is emlegetik az akkori feljegyzések. 1670-ben már Fejéregyház alias Táplan alakban szerepel. A Kanizsayaké, majd a Héderváryaké és a Viczayaké lett. E birtok felett hosszas per folyt az apátság és Hédervár urai között, mely 1720-ban az utóbbiak javára dőlt el. Most e puszta özv. báró Lévay Henriknéé, kinek itt szép, kényelmes, nagyarányú kastélya van, melyet mai tulajdonosa 1880–82 között építtetett. Nagyobb birtoka van még Kintly Pálnak. A söptéri dűlőn állott hajdan Preke puszta is, mely szintén a török dúlások alatt pusztult el és határa Söptér pusztáéba olvadt. A község Dörög nevű dűlője szintén az ősi Durug, pozsonyi és mosoni várföld emlékét tartja fenn. 1252-ben IV. Béla Durug földjét Marczel comesnek adományozza. 1258-ban a szentmártoni apátság vásárolta meg. 1273-ban valami Láncz nevű birtokosa szerepel, a ki a maga részét Battyáni Jánosnak és fiának, Péternek adományozza. Későbbi birtokviszonyai ismeretlenek. Ugyancsak Pér közelében feküdt valahol a tatárjárás előtt possessio Yren, vagy Jyren, mely 1257-ben még említve van ugyan, de minden jel arra mutat, hogy ekkor már puszta hely volt és hogy a tatárjárás alatt pusztult el.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi