Ráró.
Ráró.
Ráró, dunamenti magyar kisközség, 118 házzal és 918 róm. kath. vallású lakossal. Posta van a faluban, távírója Hédervár, vasúti állomása Lébényszentmiklós. Körjegyzőségi székhely. Hajdan erős vára volt, mely már 1293-ban szerepel, a mikor Frigyes római császár elfoglalta. Ottokár cseh király is két ízben feldúlta. A Héderváryak ősi birtoka, és a nagykiterjedésű rárói uradalom középpontja. A XVI. században Ráró is a Bakics család kezére került és 1550-ben Bakics Péter a várat Pálffy Péternek adta zálogba, de 1559-ben Bakics Péter örökösei: Czobor Imre és Révay Mihály visszaváltották. 1600-ban Révay Ferencz és Péter, Héderváry István, Czobor Márton és István a birtok és a vár urai. Győr ostroma alatt a község, a várral együtt, elpusztult. 1658-ban a Pázmány, Tarnovszky és a Héderváry családok az urai és az van róla feljegyezve, hogy temploma elpusztult. 1658-ban a Révayak részüket Széchenyi György győri püspöknek adják el, a többi birtok pedig részben örökösödés, részben pedig adás-vétel útján többfelé oszlott meg, de Széchenyi püspök lassanként ezeket is megvásárolta; így 1659-ben megvette gróf Nádasdy Ferencz és Pázmány Miklós birtokát, 1660-ban Tarnovszky Szaniszlóét, 1661-ben Jakusich Imréét, 1665-ben gróf Kéry Ferenczét, 1686-ban Maholányi Jánosét. Ugyanez évben gróf Kaunitz Domokos megvette Erdődy Borbála örökségét, melyet halála után, a Kaunitzokon kívül, gróf Apponyi Lázár örökölt. Utóbb e birtokrészeket gróf Viczay Jób szerezte meg, a ki a Széchenyi örökösök jószágait is megvásárolta. 1773-ban, Viczay Jób gyermekeinek osztályakor, az uradalom Viczay Eszternek, férjezett gróf Sándor Móricznénak jutott, ki azt báró Sina Jánosnak adta el. Ezen az úton jutott a birtok a gróf Wenckheim család kezébe és most is gróf Wenckheim Frigyesnek van itt nagyobb birtoka. A rárói urak, a hajdani vár helyén, részben a vár romjainak felhasználásával, nagyszabású kastélyt építtettek, mely a mult század második felében, 40 holdas parkban, roskadozó állapotban bár, még fennállott. Később azután a nagyszabású épületet teljesen lebontották. Az uradalomnak itt híres gyümölcsöse volt. Nevezetes volt még vizahalászata és káposztatermelése, mely nagyon sokat jövedelmezett a lakosoknak. Ide tartozik Zsejke puszta és János major; János majort báró Sina János alapította és tőle vette a nevét is. Zsejke puszta neve alatt valamely régibb helység neve lappanghat, de erre nézve biztos adatokat nem találtunk. A mult század elején vendégfogadója volt és a Viczayak voltak az urai. A mostani rárói katholikus templomot 1902-ben gróf Wenckheim Frigyes építtette.
