Újmalomsok.
Újmalomsok.
Ujmalomsok. – Szevera Károly örököseinek úrilaka Ponyvádpusztán.
Ujmalomsok, Veszprém vármegye határán, Ómalomsok szomszédságában fekszik, a honnan lakosai a XVIII. század elején ide költöztek, mert a Marczalon túl fekvő földjeiket a gyakori áradások következtében nehezen mívelhették, sőt a Rába folyó a templomukat is elmosta. A mult század elején az Amade család volt az ura, azután báró Üchtritz Emil és most Szevera Károly örököseinek és gróf Esterházy Sándornak van itt nagyobb birtokuk. A lakosok fogyasztási és értékesítő és gazdasági tejszövetkezetet tartanak fenn. A községben csak evangelikus templom van, mely 1760 körül épült. A falu házainak száma 171, ág. h. ev. lakosaié pedig 1354. Postája, távírója és vasúti állomása Marczaltő. Újmalomsokhoz tartoznak Alsó- és Felső-Ponyvád, Emilháza és Előhegy puszták, a melyek a hadügyminiszterium által bérelt cs. és kir. csikótelepek, hol a hadsereg részére kiváló lóanyagot nevelnek. Ide tartoznak még Szente és Tördemécz majorok. Ponyvád puszta első királyaink alatt község volt. Már 1037-ben Szent István oklevelében villa Pannavad alakban volt említve. Úgy látszik, hogy a tatárjárás után szűnt meg falu lenni. Most Szevera-féle birtok, melyet Deutsch Mór lónagykereskedő bérel, kinek itt jeles lótenyésztése és szeszgyára van. Szente puszta már 1325-ben, Zenthe alakban, faluként jelentkezik az akkori oklevelekben, a mikor Miklós bán bizonyos Istvánnak adományozza. 1359-ben Nagy Lajos király Omode Lothárt és Miklóst iktattatja birtokába. Tördemécz puszta hajdan a királyi harczosok földje volt. 1280-ban terra Turdemech alakban van említve és ekkor már a Tördemészi családé, mely egy részét a Chituandi családnak adja el. 1297-ben, a mikor a Pethő család is egyik birtokosa volt, már említve van Szent János tiszteletére épült temploma. 1391-ben Erdőkarcsai Ákos és Várkonyi Omode Jakab fiai osztozkodnak rajta.
