Apor.
Apor.
A Gug nemzetségtől délre, a vármegye délkeleti sarkában lakott az Apor nemzetség. E nemzetség ősi fészke Tolna vármegyében volt, de még jóval a tatárpusztítás előtt telepedett le Tápányban (a mostani Táp falu). Az itteni birtokaikat Sándor fia Sándor és Regináld a tatárpusztítás utáni ínség idejében (1242) eladták. (Wenzel II. 306.) Sőt utóbb 1244-ben Sándor és Beled, anyjukkal együtt Urukang helység felét adták el 95 márkáért a pannonhalmi monostornak. 1269-ben találkozunk ismét az Apor nemzetség négy tagjával; Lenárd fia Sike, Erne (Ernye), Pós és Velpech (Felpécz?) ebben az évben a túróczi préposttal perelnek s tőle több szolgát és nyolcz vinczellért követelnek vissza. Sike 1270-ben Bős mellett, Győrtől éjszaknyugatra volt birtokos. (Hazai Okmt. I. 49.) De ezzel ez a nemzetség is eltűnik Győr vármegyéből; a XIV. századból már egyetlen oklevél sem szól róluk, míg a nemzetség tolnai ága ekkor éri el virágzásának tetőpontját.
