Birtokosok a XV. században.
Birtokosok a XV. században.
A XV. században a Héderváriak voltak a vármegyében a legnagyobb birtokosok, övék volt Győr város egy része, a Királyföld, továbbá Hédervára vára és városa, Gönyű vára és városa, Kisbaráti, melynek birtokában 1395-ben 424találjuk őket; 1397-ben Táp helységet nyerik adományul, 1477-ben Zámoly, Szabadi, Medve, Kismedve, Ráró, Ásvány, Csanád, Dunaszeg, Szent-Pál és Ladamér helységekben földesurak, birtokaik egy részét azonban a XV. század folyamán többször bocsátották zálogba a Nagylucseieknek, Pakosi Szemeréknek, 1500-ban pedig Gönyő, Táp, Ság, Örs, Ráró, Ásvány, Hédervára, Olcsva, Selkető, Faisz, Szent-Pál, Pante, Csanád, Dunaszeg, Ladamér, Zámoly, Ujfalú, Medve, Szabadi, Sziget, Ötvény, Győr és Kisbaráthi helységeket, azonfelül több pusztát vetettek a Rozgonyiaknak zálogba.
A Pok nemzetségből leszármazott Poki, vagy másként Bercsei és Mérgesi csalárd tagjai 1455-ben Pok, Mérges, Tét, Utal, Homoród és Réti helységeken egyezkednek. Poki Ferencz kir. kamarás 1461-ben Pok, Mérges, Homoród, Tét, Utal, Réti, Kos, továbbá Vanyala, Ménfő és Sebes helységeket nyeri új adományul. 1482-ben Poki Antal és Mihály, Bezi helységben levő részekre nyernek adományt.
A Héderváriakon s a Pok nemzetség sarjain kívül a Garaiak, valamint a Hunt-Pázmán nembeli Szent-Györgyi és Bazini grófok voltak nagyobb birtokosok. Az előbbiek Bercs helységet bírták, ezenkívül 1430–32-ben Ménfőn és Szemerén voltak földesurak, az utóbbiak pedig 1481-ben Abdán és Öttevényen, ezenkívül Nagyszemere, Ménfő, Bercs, Sövényszád és Mecsér helységekben bírtak részeket.
Nagyobb birtokosok voltak még az Amadék, övék volt 1402–1462 között Malomsok és Szente puszta; a Bábonaiak, e családból János 1442-ben Mesterfalvát nyerte; a Bajcsiak, a kik 1475-ben a Héderváriaktól Radvány, Medve, Újfalú és Szabadi részeit bírták zálogban. A Barócz család, melynek Kispéczen, 1478-ban Gyömörén és Balázsfalván volt földesúri joga; a Csitvándiak Nagyécsen voltak birtokosok, Mátyás király 1473-ban Csitvándi László leányát fiúsította. A Sávolyi Dégiek 1432-ben Kispéczen birtokosok, 1465-ben Kispéczen, Balázspéczen, Felpéczen és Gyömörén van tulajdonuk. Az Egervári családból Mihály sümegi várnagy 1406-ban Nagy- és Kis-écs részeit kapja. Az Enessei családból Pál a vármegye alispánja. A Pókatelki Farkas család 1455-ben Bőnyben kap új adományul egy birtokot. A Hali család 1496-ban és 1500-ban Felpéczi előnévvel szerepel. Az Asszonyfalvi István család Asszonyfalván és Borbán, az Osli nembeli Kanizsaiak 1392-ben Gyarmat és Szentmihály helységben birtokosok. 1395-ben Varjast nyerik Zsigmond királytól, 1488-ban és 1475-ben ikrényi részeiket zálogosítják el. A Kisfaludi család 1429-ben péczi részeit váltja ki a zálogból. Mischulbinger Vilmos soproni kir. kapitány 1468-ban Kisszap és Nyárád részeit kapja adományul a királytól. A Nagylucsei család Orbán győri, majd egri püspök, testvérei és ezeknek gyermekei számára szerzett birtokokat. 1480-ban Nyárádon, 1492-ben Radványban van földjük. 1484-ben királyi adományt nyernek a hűtlen Alsószapi Bálint alsószapi és felsőszapi részbirtokaira, 1484-ben és 1486-ban Nagy- és Felsőszapon szereznek jószágot. A felpéczi Pata családé 1454-ben Borba, 1464-ben Borba, Pécz és Tét helységek. Pozsonyi Jánosé 1440-ben Örs birtoka. 1500-ban a család több falút és pusztát vett zálogba a Héderváriaktól.
Szapolyai István nádoré 1493-ban a móriczhidai uradalom. A Szerdahelyi családé már a XIV. században Écs, Tényő és Csécsény helységek. A megyeri Varju családnak Szent-Lőrinczen és Megyeren volt birtoka; tagjai közül Gergely (1429–39) a vármegye alispánja volt. A Vracz (Vrascsa) család 1464–67-ben Hecse helységet vette zálogba a Héderváriaktól, 1471-ben pedig Szent-Vid és Bajcs részeit kapja királyi adományul. Végül a Földvári Zubor-Dienesfi család 1473-ban Dienesszap, Kisszap és Nyárád helységek ura volt. (Csánki Dezső Magyarország Történelmi Földrajza. III. 534–579. l.)
