Osli.
Osli.
A sopronvármegyei származású Osli nemzetség, mely már a tatárjárás előtti korszakban előkelő szerepet vitt hazánkban, csak a XIII. század vége felé szerez birtokokat Győr vármegyében. Őse I. Osli (1200–1230); fiai közül Benedek, 1231-től kezdve váradi püspök, a tatárpusztítás elől szerencsésen megmenekedve, 1242-ben a győri püspökséget foglalta el. Testvére Miklós (1237–1239) győri ispán, utódait azonban nem ismerjük. Miklós győri püspök másik testvérének, Tamásnak unokája, Gergely szerez első ízben e nemzetség tagjai közül birtokokat Győr vármegyében; hadiérdemeiért IV. László király 1287-ben a Bikaföldet (mai Rábaszentmiklós) adományozta neki. (Hazai Okmt. VI. 324.)
Gergelynek nem levén fiutóda, birtokai, az említett Bikafölde, továbbá Borba és a sokoróhegyi szőlők, testvérének, Lőrincz zalai főispánnak (1308–30) fiaira, a Kanizsai család őseire szállottak. E családból a fenti Lőrincz unokái, János esztergomi érsek, Miklós kir. főtárnokmester és István kir. udvarmester 1401 febr. 17-én Baráti helységet nyerték Zsigmond királytól adományul. (Sopron vm. Oklt. I. 541. – Karácsonyi i. m. II. 401.)
