Vegyi ipar.

Full text search

Vegyi ipar.
1891-ben a győri szeszgyár és finomító, vegyészeti iparczikkek előállítására, a régi gyárral kapcsolatban új gyárat alapított. Ekkor keletkezett állami kedvezménynyel a hamuzsírgyár, melynek felépítése és berendezése újabb 1,000.000 koronába került. A gyárban előállított czikkek: nyers hamu, hamuzsír, kénsavas káli és chlorkálium. A társaság 1905-ben újabb gyár alapítását határozta el. E végből megvette Schramm Kristófnak 1899-ben keletkezett, de üzemen kívül helyezett kenczegyárát és ott legutóbb vegyi és gyógyszergyárat rendezett be.
A vármegye területén hét gazdasági szeszgyár van üzemben, ezeknek a tulajdonosai: Auspitz Pál Gönyűszentjános, Szánthó Ödön Tápszentmiklós, Kufler Benő Sághegy, Pannonhalmi főapátság Kismegyer, König Kálmán Ferenczháza, Blau Samu Ilonka-puszta.
Eczetgyár kettő van Győrött. Mocsáry Ignáczé, mely 1818-ban és Neubauer és Wittmanné, mely 1872-ben keletkezett.
Az előbb említett hamuzsírgyár és gyógyszergyáron kívül, hét nagy vegyészeti ipartelep van még Győr városában.
Ezek közül a legrégibb és legnagyobb Kohn Adolf és társa győrszigeti olajgyára és szintén jelentékeny és nagyobbszabású a Meller Ignácz és társa olajgyára. Kohn Adolf és társa olajgyára 1851-ben keletkezett és ez a gyár hazánkban az első volt, mely gőzgéppel dolgozott. Az ipartelep folytonosan bővült, különösen 1870-ben és 1887-ben, olyannyira, hogy csakhamar az ország első olajgyárává lett. 1890-ben a gyárat teljesen átépítették és a legmodernebb olajsajtókkal, gőzkörjáratokkal szerelték fel. A czég 1903-ban, a repczeolajgyárral kapcsolatban, lenolajgyárat is alapított és a gyár üzemének hajtására 400 lóerős gőzgépet szerelt fel és ugyanekkor rendezett be egy teljesen modern laboratóriumot is. A gyár alapításakor a munkások száma csak 10 volt, ma pedig 200. A gyár kezdetben 22 óránként 50 q. olajmagvat dolgozott fel, most pedig ugyanannyi idő alatt 100 métermázsát. Meller Ignácz és társai győri olajgyára 1877-ben keletkezett. Harmincz évi fennállása óta a gyár oly nagy arányokat öltött, hogy termelőképességével a hazai olajgyárak sorában előkelő helyet foglal el. A gyár évente 50.000 q. repcze- és 40.000 q. lenmagot dolgoz fel. E terményekből évenként 16.000 q. repczeolajat és 12.000 q. lenolajat, továbbá 32.000 q. repczepogácsát és 25.000 q. lenmagpogácsát gyárt. Az olajgyár modern gépberendezésének hajtására 180 lóerejű gőzgép szolgál. A munkások száma 120.
Elsőrendű gyár a győri »Vesuvius«-gyufagyár is, mely Magyarországon a svéd gyufát elsőnek gyártotta. A gyárat Neubauer Károly alapította 1852-ben. Az első években csak 5 munkást foglalkoztatott, de 1878-ban a gyár üzeme már annyira megnőtt, hogy gőzerőre rendezték be. 1885-ben azonban leégett a gyár; de ismét felépült s ez időtől a gyufa gyártásához szükséges félgyártmányokat 133gép segítségével állították elő. 1890-ben újabb automatikus gépeket állítottak fel, úgy hogy a gyár jelenleg 110 segédgéppel és 200 munkással dolgozik. E gyárban a fatönkök aprításától kezdve, egész a csomagolásig, a munkát automatikus gépek végzik. A gyár naponta 30 millió szál gyufát készít, 2.000 korona értékben; évi termelése meghaladja a 200 waggont és körülbelül 400–500 waggon nyers anyagot dolgoz fel. A gyárba befektetett tőke 600.000 korona. 1905-ben a gyárat részvénytársaság vette át és most a czég »Vesuvius« magyar gyufagyár – részvénytársaság. Legújabban exporttal is foglalkozik, Ausztriába, Bulgáriába, sőt a japán-orosz háború óta, midőn Japán a saját szükségleteit is alig tudta fedezni, kivitele kiterjed Chinára és Elő-Indiára is. A gyárnak már több éve egészségügyi szempontból előnyös újítása, a különösen a földmívelő osztálytól erősen fogyasztott méregmentes kénes gyufák előállítása.
A vegyészeti gyárak között a mult században nagy forgalmú volt Stirling Tóbiás és fiai szappan- és zsíradékgyára, mely 1870-ben keletkezett, de az osztrák gyárak versenye következtében üzemét redukálni volt kénytelen. A gyár motorikus ereje egy 150 lóerejű gép, és 60 munkást foglalkoztat. Ez iparág körébe tartoznak még az accumulatorgyár, mely 1900-ban keletkezett és Benes György és Pál czipőkenőcsgyára, melyet 1904-ben alapítottak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi