Levéltárak.
Levéltárak.
A Győr vármegyében megmaradt régi levéltárak közül legnevezetesebb a pannonhalmi főapátságé. E levéltár legbecsesebb és legnagyobb kincsei a pannonhalmi apátság alapítására vonatkozó, Szent Istvántól 1001-ben kiadott oklevél, valamint az egyetlen hazai »chartularium«, melynek régóta »Liber Ruber« a neve, a híres Pray-codex, valamint az a Breviarium, mely 1506-ban nyomatott. Ekkor még kéziratos munkákkal is szaporították a pannonhalmiak könyvkészletüket. Egyik ékes emléke e könyvírási művészetnek az a hártya-codex, melyet »Evangelia et preces« czímen az egyetemi könyvtár őriz. A XI. századból a rendi levéltár öt darab diplomát őriz; a XII. századból 24-et; a XIII. századból 247-et; a XIV. századból 3221-et, stb. Pápai bullák nagy számmal vannak. Az ősnyomtatványok és kéziratok száma 1211. Az itt őrzött okmányok régiség, szám, köz-, egyház- és jogtörténeti fontosság tekintetében az egész világon első helyen állanak. A kolostor páratlan könyvtáráról másutt emlékezünk meg.
A vármegyében levő többi levéltár közül felemlítjük még a sok viszontagságon átment győri káptalani levéltárat, melynek sorjegyzékéből az tűnik ki, hogy az ott meglevő legrégibb okmányok a XIII., XIV., XV. és XVI. századból valók; a győri püspökségi levéltárat, melyből, a mi az idők viharában megmentetett, a franczia ostrom alatt 1809-ben legnagyobb részt a lángok martaléka lett, a megmaradt okmányok pedig leginkább az egyházmegye kormányzati és birtokjogi viszonyaira vonatkoznak; a győrvárosi levéltár, mely 1600-tól, a győrvármegyei levéltár, mely 1480-tól őriz íratokat, de legrégibb oklevelei elpusztultak.
Az irodalmat, tudományt és művészetet számos országos, sőt európai hírű egyénnel gyarapította e vármegye. Itt születtek, vagy innen indultak ki többek között Arator (Szántó) István, a XVI. századbeli híres jezsuita paptanár, Czech János, Fillinger Lipót, Horváth Endre, Karvasy Ágoston, Kautz Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, Dallos Miklós, Deáki Zsigmond, Nogáll János 155r. kath. püspökök, Lépes Bálint kalocsai érsek, Karsay Sándor ev. püspök, Dorner József, a híres botanikus, Győry Vilmos ev. lelkész, híres költő és író, Kisfaludy Károly, a magyar színműirodalom halhatatlan megteremtője; Ráth Mátyás, az első magyar hírlap szerkesztője; Kisfaludy Árpád Béla, Schedius Lajos János, Reisinger János, König Gyula, Bakody Tivadar egyetemi tanárok; Liezenmayer Sándor, a világhírű festőművész; Richter János, az európai nevű karnagy, stb. stb., mindmegannyi név, mely nemcsak szülővármegyéjének, de az egész országnak díszére válik.
A kultura, tudomány, irodalom és művészet egyik hathatós eszköze, sőt hőmérője a sajtó.
